japantanszek.hu

Keleti nyelvek és kultúrák szak, japán szakirány (BA) Japanológia mesterképzési szak (MA)

VI. Japanológia konferencia

szerző: admin 2011. március 24.

Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő

2011. április 27.

Program

9-11.30 – a múltról

Kósa Gábor (ELTE Kínai Tanszék): A buddhista ‘Tíz Király’ képtípus (jūō zu 十王図) ikonográfiai hagyománya a Yamato Bunkakanban 大和文華館 (Nara) őrzött kínai manicheus képen

Csibra Zsuzsanna (KRE Japán tsz.) Barackvirág-forrás ( 桃花源記 ) – Tao Yuanming (陶淵明), kínai költő művének megidézése An Kyon (安 堅 ), koreai festő képén

Szabó Balázs (ELTE Japán tsz.): Szung-konfucianizmus és annak kritikája a korai Edo-időszakban

Sato Noriko (BGF): Milyen nyelven beszélgethetett Gendzsi egy koreai bölcs jóssal? – A tolmácsolás kezdetei Japánban

Szemerey Márton (KRE Japán tsz.):): Bibliafordítás Kelet-Ázsiában: a kezdetektől az első teljes fordításokig

Szünet

12-13. Kerekasztal-beszélgetés: A régió mai helyzete

Hidasi Judit (BGF), Székács Anna (BGF), Gergely Attila (KRE), Csoma Mózes (ELTE), Takács Szabolcs (Külügyminisztrérium), Szunomár Ágnes (VKI)

Szünet

14-16.30 – a jelenről

Umemura Yuko (ELTE Japán tsz.): Japánok vélekedése a koreaiakról. Meglévő koreai kép és ennek változása az utóbbi negyed században

Csoma Mózes (ELTE Koreai tsz.): Japán és a Koreai-félsziget 19-20. századi kapcsolatának hatása a koreai nemzeti identitás alakulására

Szilágyi Zsolt (MTA, NKI, ELTE Belső-Ázsia tsz.): Mengjiang. A „másik” japán bábállam a belső-mongol területeken

Király Attila (Josai International University): Egy ország vagy egy régió emlékezete – A Jaszukuni-probléma vallási aspektusa

Szünet

17.00: Ito Ryusaku (Tokyo): Ázsiai diákok Japánban (tolmácsolással)
Ideje: 2011. április 27. 9.00

Helyszín: KRE BTK Díszterem. Budapest, VIII. kerület, Reviczky u. 4. I. emelet

Donate JapanDear colleagues,

At this time the people of Japan are in great need of your moral and
financial support. We would very much appreciate your distributing the
following information widely among your colleagues,
friends and network of libraries.

With many thanks and best regards,

Etsuko Morimura
The Nippon Foundation

**********************************************************

The Nippon Foundation is at the forefront of assistance activities in
support of those affected by the earthquake and tsunami that hit the
northern part of Japan on 11 March 2011.

We are now accepting donations to establish a fund for emergency
relief and reconstruction projects. Donations can be made by credit
card on our website:

http://members.canpan.info/kikin/products/detail.php?product_id=1080

We ask for your kind consideration in making a donation, however
small, to assist the people of Japan in this time of great need.

Thank you.

BA felvételi ismertető

szerző: admin 2010. január 12.

KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAK – JAPÁN SZAKIRÁNY

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1994-ben indult az első japán nyelvi előkészítő évfolyam, 1995 szeptemberétől pedig a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó tanárképes japán szakos képzés. A szakon tanuló hallgatók átlagos összlétszáma 200 fő.

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányára felvételt lehet nyerni japán nyelvtudás nélkül is. A japán nyelvtudás nélkül beiratkozó hallgatók számára a képzés első két félévében heti 6 órában tartunk nyelvi bevezető órákat. A japán nyelv tanulásának időigényessége miatt azonban általában azt ajánljuk a hozzánk jelentkezni kívánóknak, hogy amennyiben erre lehetőségük van, tanulmányaik megkezdése előtt legalább alapszinten ismerkedjenek meg a nyelvvel.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszakra a következő érettségi tárgyakkal lehet felvételt nyerni:

  • magyar vagy történelem
  • angol vagy francia vagy latin vagy német vagy olasz vagy orosz vagy spanyol

A 2013. évi felsőoktatási felvételi eljárás érettségi vizsgatárgyairól, a többletpontokról szóló tájékoztató elérhető lesz a következő helyen is: http://www.felvi.hu/felveteli/pontszamitas

A KÉPZÉS JELLEGE

Kezdettől fogva nagy hangsúlyt fektettünk a klasszikus értelemben vett filológiai profil mellett a magas szintű gyakorlati nyelvtudás megszerzését, valamint a mai japán társadalomra, gazdaságra, politikára, nemzetközi kapcsolatokra vonatkozó szakismeretek elsajátítását biztosító tantervi program kialakítására. A hat féléves keleti nyelvek és kultúrák alapszakos japán szakirányú képzés is ezt az elvet követi. Az alapszak tanterve úgy épül fel, hogy a bachelor szintű szakismeretek mellett felkészítse hallgatóinkat a mesterképzésben való eredményes részvételre is. Az ilyen irányú ismeretek elmélyítésére a szilárd alapokat nyújtó, rugalmas nyelvi képzésen túl elsősorban a részterületi specializációk – Japán köztörténet és társadalomtörténet specializáció, Japánspecifikus multimédiaismeret specializáció – szolgálnak. A specializációk biztosítják emellett azt, hogy az alapszakot elvégző hallgatók olyan azonnal hasznosuló ismeretekkel is rendelkezzenek, melyek megkönnyítik elhelyezkedésüket. Ezt a célt szolgálja a Fordítói specializáció. A 2013/14-as tanévtől Kínai specializáció indítását is tervezzük kínai anyanyelvi lektor közreműködésével, melyhez jó alapot nyújt a képzés első évében kötelező két féléves kínai nyelvi kurzus teljesítése. Két keleti nyelv ismerete tovább javítja a végzés utáni továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeket. A specializációkon kívül a japán szakirányú képzés a mesterképzést előkészítő szabadon választható szakmai tárgyakat is kínál hallgatóinak.

RÉSZKÉPZÉSEK JAPÁNBAN, ÖSZTÖNDÍJAK

A Japán Oktatásügyi Minisztérium és a Japán Alapítvány ösztöndíjai révén, valamint japán egyetemekkel (Oszaka Egyetem Idegennyelvi Kara, Óita Egyetem, Jósai Egyetem, Gunma Egyetem) kötött tudományos és együttműködési csereprogram keretében hallgatóinknak lehetőségük van rá, hogy részképzésben vegyenek részt japán egyetemeken, illetve a szak elvégzése után japáni posztgraduális képzés keretében szerezzenek doktori fokozatot.

TOVÁBBLÉPÉS – JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának elvégzése után egyetemünkön a japanológia mesterképzési szakra van továbblépési lehetőség. A tanári mesterszak japántanár szakképzését a jogszabályi változásokat követően indítjuk újra. A mesterképzésben korábban tanári diplomát szerzett hallgatóinknak lehetőségük nyílt a japán nyelv tanítására az oktatás valamennyi szintjén, középiskolában, főiskolán vagy egyetemen, illetve a népszerű nyelviskolák és a kiterjedt magánoktatási hálózat japán tanfolyamain.

HALLGATÓINK EREDMÉNYEI

A Japanológia Tanszék hallgatói rendszeresen vesznek részt a tudományos diákköri munkában pályaművekkel, néhányan OTDK helyezéssel. Kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóink kutatási témájukról előadást tartanak a tanszék által évente rendezett japanisztikai konfrencián, TDK dolgozataik megjelennek konferenciakötetünkben. Közreműködnek online elérhető japán vonatkozású tartalmak fejlesztésében (http://japanfelderito.hu/ ), rendszeresen az első helyezettek között vannak a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága, a Japán Alapítvány és a Japán Nagykövetség szervezésében megrendezett Japán Nyelvi Szónokversenyen. Hallgatóink műfordításaikkal közreműködtek két japán népmese fordításkötet megjelenésében (Momotaró, a barackfiú, Alfabéta Kiadó, Budapest, 2001, A nyolcfejű sárkány, Alfabéta Kiadó, 2003).

ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

Az alapszakhoz kapcsolódó specializációkkal bővített japán szakirányú végzettséggel japán érdekeltségű vállalatoknál fordítóként, tolmácsként, az Egyetemünkön, illetve más felsőoktatási intézményekben szerezhető különböző kiegészítő képzések révén a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, valamint a külkapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, az idegenforgalom, a diplomácia terén vagy a média-foglalkozásokban lehet elhelyezkedni.

NEMZETKÖZI JAPÁN NYELVI ALKALMASSÁGI VIZSGA

1997 óta tanszékünk a nemzetközi nyelvvizsga közép- és kelet-európai regionális központja. A Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga Japánon kívül a világ 30 országának 63 városában egy időben zajló hivatalos ötfokozatú nyelvvizsga, melyet a világ minden országában elismernek, s melynek első fokozata a japán egyetemeken egyetemi felvételre jogosít. A magyarországi Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga abból a szempontból is jelentős, hogy a magyarországi résztvevők mellett a környező országokban japánul tanulók részvételére is lehetőséget biztosít.

A JAPÁN KORMÁNY KULTURÁLIS TÁMOGATÁSA

2004-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke nyerte el a Japán Kormány Kulturális Támogatását. A támogatásnak köszönhetően képzésünkben kiemelt helyet kap a multimédiás eszközökre épülő oktatás és kutatás. Hallgatóink részt vehetnek japanisztikai internetes tartalomkészítő projektekben, melyeknek célja az online elérhető japán vonatkozású tartalmak tantermi, közösségi felderítése, értékelése és megosztása (ld. http://japanfelderito.hu/). Az Open University of Japan távoktatási központjával együttműködésben hallgatóink japán egyetemi  hallgatókkal, oktatóval léphetnek valós idejű élő kapcsolatba az interneten keresztül.

ISMERKEDÉS A JAPÁN KULTÚRÁVAL

A japán kultúrával való közvetlen, élményszerű találkozást teszik lehetővé egyetemünk hallgatói számára a következő, japán mesterek által vezetett foglalkozások. A 2012/13-as tanévben a következő foglalkozásokon vehetnek részt hallgatóink:

        http://h-shorakukai.blogspot.hu/2009/10/magyar-kalligrafiak-japanban.html

A foglalkozásokra jelentkezhetnek olyan érdeklődők is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban az egyetemmel.

OKTATÓINK

Tanszékünkön jelenleg tíz főállású és öt óraadó oktató tanít, kutatási területük lefedi a japanológia szinte valamennyi részterületét, széles tantárgyi választékot biztosítva hallgatóinknak. Kiemelt oktatási, kutatási témáink oktatóink szakterületének megfelelően: Japán modernkori története, magyar‒japán kapcsolattörténet, a mai japán társadalom, nyelvi tervezés Japánban, lexikográfia, japán‒angol irodalomtörténeti kapcsolatok, modern és klasszikus japán irodalom, haiku-költészet, japán oktatás- és neveléstörténet, fordítástudomány, multimédiapedagógia (kollaboratív tanulás), valamint oktatásmetodika (tanulói autonómia a japán nyelv oktatásában).

LEXIKOGRÁFIAI MŰHELY

A Japanológia Tanszéken 2000 januárja óta működik lexikográfiai műhely. Az Oszakai Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszékének és a Budapesti Gazdasági Főiskola keleti szakcsoportjának oktatóival együttműködésben itt készült el Nukazawa Kazuo, Japán korábbi nagykövete, a Japán Nagykövetség, a Japán Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával az első korszerű 40.000 címszavas Japán­-magyar szótár adatbázisa. Jelenleg a kézirat tördelése, nyomdai előkészítése folyik.

KONFERENCIÁINK

A KRE Japanológia Tanszéke 2005 óta évente rendez japanisztikai konferenciát hazai és külföldi japanológusok részvételével, melyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak is lehetőségük van a bemutatkozásra.

Diszciplináris konferenciák a Japanológia Tanszék rendezésében:

  • “2005: Japán és az EU”. I. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2005. április 29.
  • “Japanisztika a bölcsészettudományban”. II. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2006. április 20.
  • “A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből” III. konferencia a KRE Japanológia  Tanszékén, 2007. november 26.
  • „Utánérzés a japán irodalomban” IV. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2008. november 7.
  • „A mai átalakuló Japán“ V. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén, 2009. november 25.
  • „Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő” VI. Konferencia a Károli Egyetem  Japán tanszékén, 2011. április 27.
  • VII. Japanológiai konferencia, 2012. április 23.

Japán nyelvoktatási konferenciák a Japanológia Tanszék szervezésében:

  • 14. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2001).
  • 18. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2005).
  • 20. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2007).

KIADVÁNYAINK

  • Nihongo soho (The Japan Foundation, 1981.) Japán nyelv alapfokon – nyelvtani magyarázatok (magyar kiadás) 1997
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 1. 2001.
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 2. 2003.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2007.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2009.
  • Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, Eötvös Kiadó, 2009.
  • Somodi Júlia–Wakai Seiji szerk.: Minna no nihongo, nyelvtani magyarázatok, 2006. http://lustajapantanar.dokkoisho.com/

ELÉRHETŐSÉGÜNK

Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Japanológia Tanszék (2013 januárjától Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézet)

1088 Budapest, Reviczky u. 4. Tel.: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: krebtjap kukac kre pont hu

web: www.kre.hu / www.japantanszek.hu

A KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK ALAPSZAKOS KÉPZÉS RÉSZLETES ISMERTETÉSE

A szak képzési célja

– a szak képzési és kimeneti követelményeivel összhangban – olyan szakemberek képzése,

  • akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén
  • behatóan ismerik választott szakirányuk nyelvét, kultúráját, továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, korszerű általános műveltséggel, illetve a kutatómunkához nélkülözhetetlen alapvető jártasságokkal rendelkeznek, és így jó eséllyel folytathatják tanulmányaikat mesterszakon,
  • szakirányú végzettségük birtokában a mai japán társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet különböző területein, az ezeken való kapcsolat-építésben olyan gyakorlatilag alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek, melyek a munkaerőpiacra kilépve képessé teszik őket a kulturális vagy a gazdasági életben, a közigazgatásban és más területeken való elhelyezkedésre,
  • alapfokon ismernek egy másik keleti nyelvet.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak tantervének moduljai:

1. Törzsképzés ­ alapozó modul (26 kredit)

2. Törzsképzés ­ szakmai törzsmodul (22 kredit)

3. Differenciált szakmai anyag ­ Japán szakirány (68 kredit)

4. Szakdolgozat (4 kredit)

E négy modul elvégzése minden keleti nyelvek és kultúrák alapszakos hallgató számára kötelező. A kötelező modulok kiegészítéseként a hallgatók választhatják bármely más alapszak minor specializációját. Amennyiben MA szinten tanári diplomát kívánnak szerezni, 10 kredit értékben pedagógiai és pszichológiai stúdiumokat vehetnek fel[1]. Abban az esetben, ha nem kívánják tanári mesterképzésben folytatni tanulmányaikat, akkor ezt a 10 kreditet szabadon felhasználhatják az Egyetem által meghirdetett kurzusok közül.

A fentieken túl a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának hallgatói választhatnak a keleti nyelvek és kultúrák alapszak által kínált specializációs modulok közül, amelyek egyrészt tovább mélyítik a japán nyelvvel és kultúrával kapcsolatos ismereteiket, megfelelő elméleti alapot biztosítva számukra a mesterszakra való továbblépéshez, másrészt közvetlenül felhasználható, piacképes elméleti és gyakorlati tudást nyújtanak számukra.

A kötelező modulokon belül elsajátítandó ismeretek:

  • Az alapozó ismeretek modulja tartalmazza egyrészt a bölcsészettudományi képzés területén előírt általános értelmiségképző, elméleti alapozó tárgyakat, másrészt orientáló jellegű, bevezetést nyújt az alapszak képzési ágára jellemző alapvető műveltségbe, az ókori és keleti népek történetébe, nyelveibe, kultúrájába.
  • A szakmai törzsanyag szakmai alapozó modulja keretében a hallgatók alapszinten elsajátítanak egy másik keleti nyelvet, valamint a szakirányú tanulmányaikat előkészítő – az alapozó modulnál részletesebb – ismereteket szereznek a távol-keleti térség történetéről és kultúrtörténetéről.
  • A választott keleti nyelv és kultúra speciális ismereteinek modulja tartalmazza a szakirányú képzés tárgyait. Az alapszak szakirányú képzése a Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán a japán szakirány. A szakirányú képzés nyelvi képzési modulból és nem nyelvi képzési modulból épül fel. A japán nyelvben is megnyilvánuló gondolkodásmódbeli és kulturális különbségek, illetve az eltérő, bonyolult írásrendszer szükségessé teszi, hogy más nyelvszakokhoz viszonyítva, a japán szakirányon nagyobb teret szenteljünk a nyelvfejlesztésnek, ezért a kötelező nyelvi tantárgyak mellett nagy számban kínálunk választható tantárgyakat, ami az eltérő nyelvi tudással érkező hallgatók igényeihez alkalmazkodva rugalmas képzést tesz lehetővé. A nem nyelvi képzés tantárgyai megismertetik a hallgatókat a japán történelemmel, társadalommal, kultúrával, politikával és gazdasággal. A nem nyelvi képzés során szerzett ismereteiket a specializációk révén mélyíthetik el.

 

DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (SPECIALIZÁCIÓK)

 

A részterületi specializációk általános célja, hogy a japán szakirány differenciált szakmai képzésének bevezető tárgyaihoz kapcsolódva a BA képzés részeként mélyebb betekintést nyújtsanak a japán történelem, társadalom, irodalom és nyelvészet tanulmányozásának alapkérdéseibe és szakirodalmába, előkészítve a hároméves BA képzést lezáró ilyen irányú dolgozati és/vagy vizsga-kötelezettség teljesítését, ill. a tanulmányaikat folytatók számára alapozásul szolgáljon az MA fokozatú képzés vonatkozó stúdiumaihoz.

A specializáció 50 kreditje a hallgatók saját igényeinek megfelelően bármelyik 30, illetve 20 kredites specializáció kombinációjával teljesíthető.

A szakunk által indított specializációk mellett a hallgatóknak természetesen rendelkezésére állnak az intézményünk egyéb szakjai által indított, a kétszakosságot is előkészítő, mellékszakként értelmezhető alapszakos vagy szakirányú specializációk („minorok”).

 

JAPÁNSPECIFIKUS MULTIMÉDIAISMERET

(Minden évben indul)

A specializáció célja kettős: egyrészt felkészíti a hallgatókat a multimédia segítségével történő kutatómunkára, másrészt piacképes gyakorlati ismereteket nyújt az alapszak elvégzése után elhelyezkedni kívánó hallgatóknak. A képzés technikai hátteréül egy 20 számítógéppel felszerelt japán szoftver környezetű multimédiás labor szolgál.

JAPÁN IRODALMI ÉS NYELVÉSZETI SPECIALIZÁCIÓ

(Megfelelő számú jelentkező esetén indul)

Az irodalmi és nyelvészeti specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán irodalom és nyelvészet alapvető kutatási területeiről, kutatási módszereiről és eredményeiről, a japán nyelvtudomány és általános nyelvészet kapcsolatáról, és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat.

JAPÁN KÖZTÖRTÉNET ÉS TÁRSADALOMTÖRTÉNET SPECIALIZÁCIÓ

(Minden évben indul)

A specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán történelemről és a japán társadalom történetéről, szerkezetéről és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat. A specializáció témakörei ugyanakkor olyan ismereteket nyújtanak, melyek segítik a japán világ megértését, s ezáltal támogatják a Bachelor szakot elvégző hallgatók eredményes elhelyezkedését.

FORDÍTÓI ALAPSPECIALIZÁCIÓ

(Minden évben indul)

A fordítói alapspecializáció célja olyan fordítók képzése, akik alapszinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az alapszíntű írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A specializációt felvevő hallgatók számára ajánlott a Haladó fordítói specializáció felvétele.

HALADÓ FORDÍTÓI SPECIALIZÁCIÓ

(Minden évben indul)

A Haladó fordítói specializáció célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A műfordítás iránt érdeklődő hallgatók választható módon ebbe az irányba bővíthetik fordítói ismereteiket. A Haladó fordítói specializáció felvételének nem követelménye a fordítói alapspecializáció elvégzése, de a két egymásra épülő specializáció felvétele ajánlott mindazon hallgatók számára, akik az alapszak elvégzése után szakfordítóként, illetve tolmácsként kívánnak elhelyezkedni.

KÍNAI SPECIALIZÁCIÓ

(a 2013/14-es tanévtől indul)

A kínai specializáció célja, hogy egy másik keleti nyelv, a kínai nyelv haladó szintű elsajátítását lehetővé tegye a japán szakirányú képzés mellett, tovább javítva ezzel a végzés utáni továbbtanulási, elhelyezkedési lehetőségeket. A specializáció a modern kínai nyelv elsajátítására helyezi a hangsúlyt, emellett bevezetést nyújt a kínai történelembe és kultúrába is. A nyelvi képzés kínai anyanyelvi lektor bevonásával történik.

MINTATANTERVEK

A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak aktuális mintatantervei megtalálhatók a következő linken:

http://www.kre.hu/btk/index.php/mintatantervek.html


[1]        A jogszabályi környezet módosulása miatt a tanárképzés rendszere a jövőben változik!

bez recepty krem testosteronu http://kupicpigulki.pl/viagra/ zajęcia zdrowia psychicznego dla dorosłych