Konferenciák

X. Japanológiai konferencia (angol nyelvű) – 10TH KÁROLI CONFERENCE OF JAPANOLOGY „SUBCULTURES BECOMING MAINSTREAM”

2017. március 23.

Keynote lectures

Judit Hidasi (BGF): The (not so) Soft Power of Japan

Ronald Saladin (Deutsches Institut für Japanstudien/German Institut for Japanese Studies Tokyo): Negotiating Lifestyle – Popular culture and the longing for a new work ethos in Japan

Media and politics

Kei Kuragane: The USSR, Russia, Putin as Entertainment: Introduction to Japanese (Sub-) Cultural Discourses towards Russia in the Twenty-First Century

Márton Szemerey (KRE): Contested Memories and Competing Representations: Animated Narratives about the Japanese Experience of Second World War

Emese Kovács: Apology in the Japanese media

Entertainment

György Farkas: From Subculture Movies to Mainstream Cinema: Authorial and Genre Practises Side by Side in Contemporary Japanese Film directors’ Ouvres

Junko Miyama: Why do the “Party People” all come for Shibuya? – Halloween (r)Evolution in 2010s Japan

Marianna Lázár (KRE): The Four Gods’ belief in today’s popular culture

Youth Subcultures as Mainstream

Leonidas Georgiadisz: Pokémon Go as a new form of mainstream Japanese video gaming

Dóra Marsal: The rise and fall of Japanese pop music dominance and its implications

Anett Pataki: Keep Your Face – The importance of image for the Japanese idols

The Soft Power of Anime

Angelika Pataki-Tóth: Religious Symbolism in Saint Young Man – The Movie

Máté Kovács: Japanese Cultural Elements in Anime

Veronika Gellén: Cosplay in Hungary

Márta Medgyesi: Hungarian Soft Power in Japan

I. Japanológiai műhelykonferencia: Fordítás, és nem ferdítés – konferencia és műhelymunka

2016. március 18.

Műfordítói szekció:

Molnár Krisztina Rita: A műfordítás titkairól, a műfordítók  munkájáról

Varrók Ilona, Vihar Judit:

Szakfordítói szekció:

Samu Veronika: Miben különböznek az onomatopoetikus szavak a többi szócsoporttól? Kukkantsunk bele a „fekete dobozba”.

Pápai-Vonderviszt Anna: Üzleti ferdítés?

Somodi Júlia: Reklámok fordítása

Hajnal Krisztina: „Tíz dolog, amit soha ne mondj a tolmácsodnak”

Gergely Attila: Vállalati tolmácsolási/fordítási tapasztalatok és feladatok

Sági Attila: Fordítási technikák termékismertetőknél (műhelymunka)

IX. Jubileumi konferencia – 20 éves a KRE–BTK Keleti nyelvek és Kultúrák Intézete

2014. október 15. 

Ünnepélyes megnyitó, Dr. Sepsi Enikő (dékán, KRE BTK)

Üdvözlő beszéd a Japán Nagykövetség részéről, Kató Kikuko (a magyarországi Japán Nagykövetség követtanácsosa, ideiglenes ügyvivő)

Üdvözlő beszéd a Japán Alapítvány részéről, Iwanaga Emi (igazgató, Japán Alapítvány Budapesti Iroda)

Plenáris előadások

Varrók Ilona (intézetvezető, KRE BTK Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete): A KRE japán szak 20 éve

Hidasi Judit (egyetemi tanár, BGF): Két évtized Japán – magyar szemmel

Wintermantel Péter (volt helyettes államtitkár, KÜM): Japán és a magyarországi rendszerváltás – 25 év távlatából

Szekcióülések

Irodalom I.

Moderátor: Vihar Judit (KRE)

Rátkai Luca (KRE): Nincs új a felkelő nap alatt, sem…

Mátrai Titanilla (JAPÁN): Klasszikus irodalom és színház modern formában: Sindó Kaneto az Onibaba és a Fekete macskák a bozótmélyben című filmjeiről

Czifra Adrienn (KRE): A japán bábszínházról

Jámbor József (Csokonai Színház): Misima színházi univerzuma

Janó István (KRE): A haiku hatása Ezra Pound imagista költészetére

Irodalom II.

Moderátor: Vihar Judit (KRE)

Szilágyi Andrea (KRE): Jone Nogucsi két kultúra között

Vihar Judit (KRE): „Baudelaire egy sora többet ér egy ember életénél.” Akutagava és Kavabata művészetfelfogásáról

Simon Ágnes (KRE): Siga Naoja „én-novellái” nyugati szemmel

Varrók Ilona (KRE): Inoue Hiszasi, drámaíró vagy nevettető?

Történelem I.

Moderátor: Farkas Ildikó (KRE)

Farkas Ildikó (KRE): A japán kulturális és nemzeti identitás alakulása az Edo-korban

Szabó Noémi (KRE): Japán megnyitásának megjelenései az osztrák és magyar sajtóban

Vargha Attila (KRE): Az amerikai japán közösség története (1868-1945)

Mecsi Beatrix (ELTE): Japánok az Amerikai Egyesült Államokban: a japán identitás a kortárs amerikai képzőművészetben

Történelem II. Művelődéstörténet

Moderátor: Farkas Ildikó KRE

Lázár Marianna (KRE / RYUKOKU UNIVERSITY): Az ókori kínai Négy Égtájőr-kultusz tárgyi és szellemi kulturális örökségének vizsgálata Japánban

Vörös Erika (KRE): A negatív késztetések megszabadító ereje a buddhizmusban – a japán hegykultusz (sugendó) szempontjából vizsgálva

Schmitt Csilla (KRE): Szemamori és kissómonjó – szimbólumok a gyermekkimonókon

Fordítástudomány

Moderátor: Somodi Júlia (KRE)

Samu Veronika (KRE): A magyar és japán nyelv találkozása a kultúra specifikus szavak fordításának tükrében

Somodi Júlia (KRE): Az interperszonális viszonyok alakulása a filmfordításokban a vokatívuszok fordítási stratégiájának tükrében

Imri László (KRE): Filmfeliratozás Japánban

Kéry Sándor (KRE): Az aizucsi szerepe a japán médiában

Kaba Ariel (KRE): A partikula nem partikuláris! – A ne és jo zárópartikulák fordítási lehetőségeinek vizsgálata

Társadalom, politika, gazdaság

Moderátor: Gergely Attila

Tamás Csaba Gergely (PPKE): A módosíthatatlan alkotmány? A japán példa

Bartók András (KRE): A Szenkaku szigetvita Japán és Kína stratégiai kultúrájának tükrében

Hajnal Krisztina (KRE / MJBT): Japán fiatal generációjának válasza a hagyományos foglalkoztatási rendszer változásaira

Gergely Attila (KRE): A mai japán családról

Nyelvészet, kommunikáció I.

Moderátor: Máté Zoltán (KRE)

Spannraft Marcellina (KRE): Növénynevek szerepe a kortárs magyar haikuirodalomban

Sági Attila (KRE): Nyelvi archaizmusok a Kanszai-vidék nyelvjárásaiban

Pintér Gábor (KOBE UNIVERSITY): Mássalhangzó reprezentációk a japán fonológiában

Szemerey Márton (KRE): Az érzelemkifejezés nyelvi eszközei a japánban

Nyelvészet, kommunikáció  II.

Moderátor: Sági Attila (KRE)

Máté Zoltán (KRE): A „tökéletes” írásrendszer keresése

Bohács Dávid (KRE): A japán országos és regionális napilapok összehasonlítása különös tekintettel 2011-es tóhokui földrengés és szökőár, valamint nukleáris katasztrófával kapcsolatos tájékoztatásra

Wakai Seiji (KRE): Japán nyelvtanár képzés a KRE-n

Juhász Borbála: Az elmúlt 11 év nyelvoktatási tapasztalatai

VIII. Japanológiai konferencia a Károli Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetében, Az Edo-kor hagyománya

2013. április 22.

Farkas Ildikó: Kokugaku – kitalált tradíció, elképzelt közösség? “Nemzetépítés” a koraújkori Japánban

Szemerey Márton: Történelem, érzelmek és identitás

Samu Veronika: A japán hangutánzó és hangulatfestő szavak fordítási stratégiáinak kognitív nyelvészeti megközelítése

Vihar Judit – Pápai-Vonderviszt Anna – Sági Attila (ELTE): A kommunikáció technológia fejlődésének hatása a XXI. század elején a japán nyelvre, a magyar nyelvre, a japán-magyar kommunikációra

Mecsi Beatrix (ELTE): A “Perspektíva” mint látásmód megjelenése Kelet-Ázsiában és az Edo-kori Japánban

Daniela Sadun (Róma): Banko ceramics and their beginnings during the Edo period

Sági Attila (ELTE): Az Edo-korban végbemenő hangtani változások és meglétük a mai japán nyelvjárásokban

Szabó Balázs (ELTE): A régi szavak jelentése – Ogjú Szorai és a Ken-en iskola.

Papp Melinda (ELTE): Hagyomány és jelenkor a rítuselemek változásainak tükrében

VII. Japanológiai konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2012. április 23.

Somodi Júlia: Megszólítások fordítása filmfeliratokban.

Szemerey Márton: A nyelvi kategória modell és japán vonatkozásai.

Molnár Pál: Behálózott írásjegyek: a kelet-ázsiai írásrendszerek kapcsolathálózata, vizuális ábrázolása és tanulása kollaboratív hálózatos technológiával támogatott közös szerkesztéssel.

Imregh Mónika (KRE): Sizuteru Ueda Eckhart-tanulmánya. Párhuzamok a Kelet és a Nyugat filozófiái között.

Sárközy Miklós (KRE): Adalékok a 19. századi iráni-japán kapcsolatokhoz: Nobujosi Furukava iráni útinaplója 1880-1881-ből.

Sági Attila (ELTE): Archaizmusok és klasszikus nyelvi sajátosságok a japán nyelvjárásokban.

Wintermantel Péter (KÜM): Ez lett volna az első japán autógyár Európában.” – az 1968-1970-es magyar-japán autóipari tárgyalások kudarcáról.

Bagi Judit (MTA Könyvtár): A zarándoklat etikája Ennin wutaishani naplóbejegyzéseinek tükrében.

Mecsi Beatrix (ELTE): Binzuru: iszákos szerzetes vagy halhatatlan segítő? (Pindola kultusza Japánban).

Bérczi Szaniszló: Barangolások a Japán múlt művészeti alkotásai körében (füzetsorozat a japáni művészetekről).

„Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő” VI. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2011. április 27.

Dr. Csibra Zsuzsanna: Barackvirág-forrás ( 桃花源記 ) – Tao Yuanming (陶淵明), kínai költő művének megidézése An Kyon (安 堅 ), koreai festő képén.

Szemerey Márton: Bibliafordítás Kelet-Ázsiában: a kezdetektől az első teljes fordításokig.

Kósa Gábor (ELTE Kínai Tanszék): A buddhista ‘Tíz Király’ képtípus (jūō zu 十王図) ikonográfiai hagyománya a Yamato Bunkakanban 大和文華館 (Nara) őrzött kínai manicheus képen.

Dr. Szabó Balázs (ELTE Japán tsz.): Szung-konfucianizmus és annak kritikája a korai Edo-időszakban.

Dr. Sato Noriko (BGF): Milyen nyelven beszélgethetett Gendzsi egy koreai bölcs jóssal?

– A tolmácsolás kezdetei Japánban.

Dr. Umemura Yuko (ELTE Japán tsz.): Japánok vélekedése a koreaiakról. Meglévő koreai kép és ennek változása az utóbbi negyedszázadban.

Dr. Csoma Mózes (ELTE Koreai tsz.): Japán és a Koreai-félsziget 19-20. századi kapcsolatának hatása a koreai nemzeti identitás alakulására.

Dr. Szilágyi Zsolt (MTA, NKI, ELTE Belső-Ázsia tsz.): Mengjiang. A „másik” japán bábállam a belső-mongol területeken.

Király Attila (Josai International University): Egy ország vagy egy régió emlékezete – A Jaszukuni-probléma vallási aspektusa.

Ito Ryusaku (Tokió): Ázsiai diákok Japánban (japán nyelven).

Kerekasztal-beszélgetés: A régió mai helyzete (Moderátor: Gergely Attila)

Dr. Hidasi Judit (BGF), Dr. Székács Anna (BGF), dr. Gergely Attila (KRE), Dr. Csoma Mózes (ELTE), Takács Szabolcs (Külügyminisztrérium)

„Átalakulások a mai Japánban” V. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2009. november 25.


Máté Zoltán: Változások az írás (kandzsihasználat) terén.

Molnár Pál: Az online interkulturális együttműködő tanulásról.

Gergely Attila: Mai japán társadalom: a változás kritériumairól.

Varrók Ilona: Az oktatási reform.

Wakai Seiji: Az iskolai illetve vállalati neveléskép változása Japánban.

Szerdahelyi István (ELTE): Belpolitikai változások a mai Japánban.

Umemura Yuko (ELTE): Az ülnökök szerepe a japán bíróságokon.

Wintermantel Péter (MEH): A proaktív japán diplomácia lehetőségei a JDP kül- és biztonságpolitikai célkitűzéseinek tükrében.

Lichtenstein Noémi (Oszaka): A katakanás szavak (gairaigo) helyzete a mai japán nyelvben.

Székács Anna (BGF): Viselkedés és kommunikáció japán és magyar diákok között. A diákcsere-kapcsolatok tanulságai.

Hidasi Judit (BGF): Hány Japán van? A generációs érték-különbségekről.

Csaplár Zita: Az olajozottan működő rendszer hátulütői: fiatal munkanélküliek Japánban.

„Utánérzés a japán irodalomban” IV. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2008. november 7.


Dr. Vihar Judit: A honkadori a japán költészetben.

Janó István: Az ír és a japán kultúra találkozása W. B. Yeats és Noguchi Yonejiroo irodalmi barátsága tükrében.

Erdős György: Érzés és utánérzés Murakami Haruki műveiben.

Dr. Árokay Judit (Universitat Heidelberg): A sokarcú mű: a Gendzsi monogatari recepciója.

Prof. Dr. Irmela Hijiya-Kirschnereit (Freie Universitat, Berlin): South of the Border, West of the Sun: Japanese Studies as Translation Studies (in English).

“A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből” III. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2007. november 26.


Somodi Júlia: Szöveghű fordítás vagy pragmatikai adaptáció? Japán nyelvű vállalati
szövegek magyar fordításainak vizsgálata.
Vihar Judit: Nacume Szószeki világa magyar műfordítása kapcsán.
Farkas Ildikó: Japán képe Magyarországon a 20. század első felében.
Wakai Seiji: Az igazságérzet az osztályteremben.
Máté Zoltán: Meg nem valósult javaslatok a japán írásreformok történetében.
Molnár Pál: Online közösségi együttműködés az órán és azon túl, avagy egy új médium a japanisztikai tanulmányokban.
Mártonyi Éva (ELTE): Szusi, szaké, mocsi – eszik-e vagy isszák? A fordító és az olvasó találkozása a japán reáliákkal.
Nagy Anita (ELTE): A japán összetett igék fordításának kérdései a magyarra fordított szépirodalmi művek tükrében.
Szerdahelyi István (ELTE): Hol húzódnak Japán határai?
Sallay Gergely (HIM): Japán-magyar kitüntetési kapcsolatok, 1922-1944.
Wintermantel Péter (KÜM): Adalékok a magyar-japán diplomáciai kapcsolatok 1959-es felújításának történetéhez.

“Japanisztika a bölcsészettudományban”. II. Konferencia a Károli Egyetem Japán tanszékén

2006. április 20.


Molnár Pál: A Japán Tanszék informatikai fejlesztése.
Spannraft Marcellina: Kultúra és szókészlet. A japán tea- és virágkultúra nyelvi lenyomatai.
Máté Zoltán: A japán nyelv latin betűs átírása: Múlt és jelen.
Wakai Seiji–Somodi Júlia–Uryu Akiko: A tolmács nehézségei a tanórák szolgálatában.
Hidasi Judit (BGF KKFK): Az interkulturális kommunikáció a japanisztikában.
Erős Petra (TKBF)–Molnár Pál (KRE): Új módszerek kísérleti alkalmazása.
Székács Anna-Szato Noriko (BGF KKFK): Politikailag korrekt nyelvhasználat az európai japán nyelvoktatásban.
Csibra Zsuzsa: A csan buddhizmus művészetfelfogása.
Bincsik Mónika: Nigao-e, avagy a hasonmás portré a japán fametszetművészetben.
Mecsi Beatrix: A Szent és a játékbaba.

“2005: Japán és az EU”. I. Konferencia a Károli Gáspár Református Egyetem Japán Tanszékén

2005. április 29.


Gergely Attila: Japán értékelések az Európai Unióról.
Vihar Judit: A modern japán irodalom európai mintái.
Farkas Ildikó: A magyar-japán kapcsolatok történetéből.
Szerdahelyi István (ELTE): A japán külpolitika története, főbb irányai a modern korban.
Várkonyi Gábor (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium): A magyar-japán gazdasági kapcsolatok.
Furuya Masato (Japán Alapítvány): A Japán Alapítvány működése.

Japán nyelvoktatási konferenciák a Japán Tanszék szervezésében

szervező: Wakai Seiji

  1. Nemzetközi japán nyelvoktatás konferencia rendezője (International Conference on Japanese Language Teaching) (2014)
  2. Nemzetközi japán nyelvoktatás konferencia rendezője (International Conference on Japanese Language Teaching) (2007)
  3. Nemzetközi japán nyelvoktatás konferencia rendezője (International Conference on Japanese Language Teaching) (2005)
  4. Nemzetközi japán nyelvoktatás konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2001)

A Japanológia Tanszék könyvbemutatója, 2019.

 

A Károli Közösségi Napok alkalmából a 2019/20-as tanév őszi félévében Károli Gáspár Református Egyetem Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézete könyvbemutatót szervezett, ahol az elmúlt öt év japanológia témájú köteteit ismertette.

Farkas Ildikó A japán modernizáció ideológiája c. kötete a 2018-as Könyvhétre jelent meg a L’Harmattan Kiadó gondozásában.  A kötet központi témája a kulturális hagyomány kérdése, amely kulcsszerepet játszott abban, hogy Japán a modernitást az akkori nyugati nagyhatalmaktól eltérő módon valósította meg, és ezzel elsőként mutatta fel a lehetőségét egy, a „nyugatitól” különböző modernizációs fejlődési modell létének. A könyv ismertetése során Varrók Ilona Intézetvezető kiemelte, hogy egy olyan témáról szóló kötetet tarthat kezében az olvasó, melyhez hasonló magyar nyelven még nem jelent meg ezért egyedi szakirodalomnak minősül.

A könyvbemutatón ismertetésre került a Kortárs Japanológia sorozat három kötete is. A Kortárs Japanológia I. kötet 2015-ben készült el Farkas Ildikó és Sági Attila szerkesztésében. A tanulmánykötet apropója volt, hogy 2014 ​őszén ünnepelte a Károli Gáspár Református Egyetem húsz éve induló japán szakos képzését. Ez alkalomból a tanszék jubileumi konferenciát szervezett, amelyen a jelenlegi és volt oktatók, valamint már a szakmában tevékenykedő volt hallgatók tartottak előadást japán szakos kutatásaikról. A kötet a konferencián elhangzott előadások anyagát tartalmazza. A kiadvány bemutatása során Soós Sándor, a Japanológia Tnaszék oktatója, valamint Wintermantel Péter japanológus kiemelte, hogy a könyv a japanológia szinte minden témakörét lefedi. Ezt bizonyítja, hogy az irodalomtudomány, színház- és filmművészet, fordítástudomány, nyelvtudomány, média és kommunikáció, történettudomány, művelődéstörténet és társadalomismeret is képviselteti magát néhány tanulmánnyal.

A sorozat második része 2017-ben jelent meg Sági Attila és Wakai Seiji szerkesztésében. A kötet tanúsítja, hogy a kezdetben kis létszámú, mára örvendetesen egyre inkább bővülő szakmai közösségnek köszönhetően, milyen nagy fejlődésen ment keresztül a kezdetektől napjainkig a japán nyelv és kultúra oktatása hazánkban. A könyv bemutatása során Samu Veronika, a Japanológia Tanszék oktatója kiemelte, hogy a kötet egy összefoglaló munka, mely alaposan ismerteti a Magyarországon zajló japán nyelv oktatásának múltját és jelenét.

A könyvbemutatóra szinte a nyomdából érkezett a Kortárs Japanológia sorozat harmadik kötete Farkas Ildikó és Sági Attila szerkesztésében, mely a magyar-japán kapcsolattörténet 150. évfordulója, illetve az egyetem japán szakos képzésének 25. évfordulója alkalmából jelent meg. A sorozat ezen részére jellemző leginkább a „kortárs” szó, mivel olyan kutatásokról olvashatunk benne, melyek éppen befejeződtek vagy hamarosan befejeződnek. A kötet bemutatása során Máté Zoltán, a Japanológia Tanszék oktatója kiemelte, hogy ez a kiadvány mutatja leginkább a Károli Gáspár Rerformátus Egyetem Japanológia Tanszékén történő, jelenleg is zajló kutatások sokszínűségét. A kiadvány valamennyi szerzője a Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetének oktatója, így a kötet felöleli a japanológia szinte valamennyi diszciplínáját (kultúra és művészet, irodalom és nyelvészet, fordítástudomány, történelem, szociológia, valamint színház- és filmtudomány).