Keleti nyelvek és kultúrák szak, japán szakirány leírása beiratkozott hallgatóknak

Képzési forma, tagozat: alapképzés, nappali tagozat

Képzési idő félévekben: 6 félév

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: minimum 1800 óra

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 180 kredit

Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Keleti nyelvek és kultúrák alapszakos bölcsész, japán szakirányon

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A szak képzési célja a szak képzési és kiemeneti követelményeivel összhangban olyan szakemberek képzése, akik átfogó ismeretekkel rendelkeznek az orientalisztika területén behatóan ismerik választott szakirányuk nyelvét, kultúráját, továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, korszerű általános műveltséggel, illetve a kutatómunkához nélkülözhetetlen alapvető jártasságokkal rendelkeznek, és így jó eséllyel folytathatják tanulmányaikat mesterszakon, szakirányú végzettségük birtokában a mai japán társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági élet különböző területein, az ezeken való kapcsolat-építésben olyan gyakorlatilag alkalmazható ismeretekkel rendelkeznek, melyek a munkaerőpiacra kilépve képessé teszik őket a kulturális vagy a gazdasági életben, a közigazgatásban és más területeken való elhelyezkedésre, alapfokon ismernek egy másik keleti nyelvet.

TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK

Törzsanyag (a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök):

– alapozó ismeretek modulja

– szakmai törzsanyag – szakmai alapozó modul

– szakmai törzsanyag – japán szakirány modulja

– szakmai törzsanyag – differenciált szakmai ismeretek modulja

A négy modul elvégzése minden keleti nyelvek és kultúrák alapszakos hallgató számára kötelező. A differenciált szakmai ismeretek moduljaként a hallgatók felvehetik a keleti nyelvek és kultúrák alapszak által kínált specializációk valamelyikét, illetve bármely alapszak mellékszakját.

Amennyiben MA szinten tanári diplomát kívánnak szerezni, 10 kredit értékben pedagógiai és pszichológiai stúdiumokat vehetnek fel. Abban az esetben, ha nem kívánják tanári mesterképzésben folytatni tanulmányaikat, akkor ezt a 10 kreditet szabadon felhasználhatják az Egyetem által meghirdetett kurzusok közül. A tanári mesterképzés kétszakos, ezért a tanárképzésben továbbtanulni szándékozó hallgatóknak egy másik szak 50 kredites mellékszakját (minor szakját) fel kell venniük!

A kötelező modulokon belül elsajátítandó ismeretek:

– Az alapozó ismeretek modulja tartalmazza egyrészt a bölcsészettudományi képzés területén előírt általános értelmiségképző, elméleti alapozó tárgyakat, másrészt orientáló jellegű, bevezetést nyújt az alapszak képzési ágára jellemző alapvető műveltségbe, az ókori és keleti népek történetébe, nyelveibe, kultúrájába. A mintatanterv tantárgyai közül az Ókori és keleti történelem I-II., illetve az Ókori és keleti művészettörténet I-II. kötelezően választható kurzusai közül a tanulmányaikat a japán szakirányon folytató hallgatók számára erősen ajánlott a Kína ókori története, és a Keleti művészettörténet tárgyak felvétele.

– A szakmai törzsanyag szakmai alapozó modulja keretében a hallgatók alapszinten elsajátítanak egy másik keleti nyelvet, valamint a szakirányú tanulmányaikat előkészítő, az alapozó modulnál részletesebb ismereteket szereznek a távol-keleti térség történetéről és kultúrtörténetéről. A mintatanterv Másik keleti vagy ókori nyelv I-II. című tantárgy kötelezően választható kurzusai közül a tanulmányaikat a japán szakirányon folytató hallgatók számára a kínai nyelv felvétele ajánlott.

– A japán szakirány modulja tartalmazza a szakirányú képzés tárgyait. A szakirányú képzés nyelvi képzési modulból és nem nyelvi képzési modulból épül fel. A japán nyelvben is megnyilvánuló gondolkodásmódbeli és kulturális különbségek, illetve az eltérő, bonyolult írásrendszer szükségessé teszi, hogy más nyelvszakokhoz viszonyítva, a japán szakirányon nagyobb teret szenteljünk a nyelvfejlesztésnek, ezért a kötelező nyelvi tantárgyak mellett nagy számban kínálunk választható tantárgyakat, ami az eltérő nyelvi tudással érkező hallgatók igényeihez alkalmazkodva rugalmas képzést tesz lehetővé. A mintatanterv Japán nyelvtan I-II., illetve a Japán nyelvgyakorlat I-II. című tantárgyai a keleti nyelvek és kultúrák mellékszakán kötelező tárgyak, a főszakos hallgatók számára nem kötelezőek, de igény esetén a főszakos hallgatók is szabadon felvehetik. A Japán nyelvhelyesség I-IV. tantárgy felvétele nem kötelező, de a japán nyelvi alapvizsga sikeres teljesítéséhez erősen ajánlott, a Japán nyelvtan III-VI. kiegészítő tantárgya. A japán nyelvtudás nélkül felvételt nyert hallgatóink számára hirdetjük meg a Bevezetés a japán nyelvbe c. tantárgyat heti hat órában. A tantárgy három egymásra épülő kurzusból áll. A nem nyelvi képzés tantárgyai – melyek a nyelv és kultúra komplex oktatásából következően a nyelvi képzés körébe sorolható elemeket is tartalmaznak – megismertetik a hallgatókat a japán történelemmel, társadalommal, kultúrával, politikával és gazdasággal. A nem nyelvi képzés során szerzett ismereteiket a specializációk révén mélyíthetik el.

– A differenciált szakmai ismeretek moduljában felvehető specializációk célja, hogy a japán szakirány szakmai képzésének bevezető tárgyaihoz kapcsolódva mélyebb betekintést nyújtsanak a japán történelem, társadalom, irodalom és nyelvészet tanulmányozásának alapkérdéseibe és szakirodalmába, előkészítve a hároméves BA képzést lezáró ilyen irányú dolgozati és/vagy vizsga-kötelezettség teljesítését. A specializáció jellegétől függően közvetlenül felhasználható, piacképes elméleti és gyakorlati tudást nyújtsanak, illetve megfelelő elméleti alapot biztosítsanak a mesterszakra való továbblépéshez. Az egyes specializációk lezárása a specializáció jellegétől függően zárómunkával vagy záróvizsgával történik. A teljes képzés komplex záróvizsgával végződik, mely szigorlati jellegű, és nyelvi valamint szakmai vizsgát egyaránt tartalmaz. A keleti nyelvek és kultúrák szakon 20 és 30 kreditpontos specializációkat indítunk. A specializáció 50 kreditje a hallgatók saját igényeinek megfelelően bármelyik 30, illetve 20 kredites specializáció kombinációjával teljesíthető. A szakon induló specializációk a következők:

Japánspecifikus multimédiaismeret (20 kreditpont)

A specializáció célja kettős: egyrészt felkészíti a hallgatókat a multimédia segítségével történő kutatómunkára, másrészt piacképes gyakorlati ismereteket nyújt az alapszak elvégzése után elhelyezkedni kívánó hallgatóknak. A specializáció lezárása zárómunka (projektmunka önálló elkészítése és prezentálása) formájában történik.

Japán irodalmi és nyelvészeti specializáció (30 kreditpont)

Az irodalmi és nyelvészeti specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán irodalom és nyelvészet alapvető kutatási területeiről, kutatási módszereiről és eredményeiről, a japán nyelvtudomány és általános nyelvészet kapcsolatáról, és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat. A specializáció lezárása záróvizsga formájában történik.

Japán köztörténet és társadalomtörténet specializáció (30 kreditpont)

A specializáció célja, hogy a hallgatók rendszeres és alapos ismereteket szerezzenek a japán történelemről és a japán társadalom történetéről, szerkezetéről és ezen ismeretek birtokában folytathassák MA tanulmányaikat. A specializáció témakörei ugyanakkor olyan ismereteket nyújtanak, melyek segítik a japán világ megértését, s ezáltal támogatják a Bachelor szakot elvégző hallgatók eredményes elhelyezkedését. A specializáció lezárása záróvizsga formájában történik.

Fordítói alapspecializáció (20 kreditpont)

A fordítói alapspecializáció célja olyan fordítók képzése, akik alapszinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az alapszíntű írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A specializációt felvevő hallgatók számára ajánlott a Haladó fordítói specializáció felvétele. A specializáció lezárása vizsgafordítással történik.

Haladó fordítói specializáció (30 kreditpont)

A Haladó fordítói specializáció célja olyan szakfordítók képzése, akik magas szinten képesek ellátni az írásbeli nyelvi közvetítés feladatát idegen nyelvről anyanyelvre és anyanyelvről idegen nyelvre. Az írott forrásnyelvi szöveget nyelvileg helyesen és tartalmilag pontosan vissza tudják adni a célnyelven, tájékozottak a forrásnyelvi és a célnyelvi ország politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életében valamint az Európai Unió intézményrendszerében. A műfordítás iránt érdeklődő hallgatók választható módon ebbe az irányba bővíthetik fordítói ismereteiket. A Haladó fordítói specializáció felvételének nem követelménye a fordítói alapspecializáció elvégzése, de a két egymásra épülő specializáció felvétele ajánlott mindazon hallgatók számára, akik az alapszak elvégzése után szakfordítóként, illetve tolmácsként kívánnak elhelyezkedni. A specializáció lezárása portfólióval történik.

A Keleti nyelvek és kultúrák mellékszakot az Egyetem más szakos japán nyelvi ismeretekkel még nem rendelkező – hallgatói számára hirdetjük meg. A mellékszak hallgatóinak erősen ajánlott a mintatanterv Japán nyelvtan I-II. tantárgy két kötelező kurzusa mellett a szabadon választható I/b, I/c, illetve II/b, II/c tárgyak felvétele!

Egyéb fontos információk:

A tantárgyak mintatanterv szerinti felétele és teljesítése az arányos kreditpontszám és óraszám elosztás miatt erősen ajánlott!

A keleti nyelvek és kultúrák szak specializációinak tantárgyai, a szakmai alapozó modul kötelezően választható szakterületi tárgyai, illetve a japán szakirány szakmai választható tárgyai szabadon választható tárgyként is felvehetőek!

VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Ellenőrzési rendszer

Az ellenőrzési rendszer a részben egymásra épülő, részben egymástól független évközi jegyek megszerzéséből, illetve az előadás jellegétől függően szóbeli és/vagy írásbeli kollokviumokon szerzett vizsgajegyekből, valamint a negyedik félév végén teljesítendő nyelvi alapvizsgából áll. A nyelvi alapvizsga tárgyai a Japán nyelvtan III-IV., a Japán nyelvgyakorlat III-IV., illetve a Japán nyelvhelyesség I-II. A nyelvi alapvizsga kritériumkövetelmény, ezért az alapszak nem rendel hozzá kreditet.

A szakdolgozat követelményei

A szakdolgozathoz az alapszak 4 kreditet rendel. A szakdolgozat benyújtásának és minősítésének rendjét a KRE BTK Tanulmányi és Vizsgaszabályzata tartalmazza. A szakdolgozat témája bármely, a szakirányon oktatott témakörből választható. A szakdolgozat olyan szakterületi témájú szakmai feladatnak az értekező próza stílusában megírt megoldása, amelyben a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tisztában van az önálló tudományos munka alapjaival és a tudományos érvelésben megkívánt technikai és stiláris eljárásokkal, hogy alapfokozatú tanulmányaira alapozva a témájához kapcsolódó magyar, valamint idegen nyelvű szakirodalom, illetve empirikus vizsgálatok, tapasztalatok feldolgozásával önállóan képes az adott szakirány tanításával összefüggő ismeretanyag szintetizálására, ismeretei rendszerezésére, saját álláspont kialakítására.

A záróvizsgára bocsátás feltételei

A záróvizsgára bocsátás feltétele az elfogadott szakdolgozat, az előírt tanegységek elvégzése és a kötelező kreditmennyiség megszerzése.

A záróvizsga részei, a vizsga tárgyai, eredményének kiszámítási módja

A képzés komplex záróvizsgával végződik, mely szigorlati jellegű, és nyelvi ellenőrzést valamint szakmai vizsgát egyaránt tartalmaz.

A záróvizsga részei:

Szóbeli vizsga (japán nyelvű szöveg fordítása és értelmezése, egy téma rövid kifejtése japán nyelven, tételjegyzék alapján az egyes tárgykörökben elsajátított ismeretek kifejtése.) A szóbeli vizsga tárgykörei: japán országismeret (kultúra, történelem, társadalom, politika, gazdaság), japán irodalom, japán nyelvészet.; a záródolgozat védése.

Amennyiben a hallgató elvégzi valamelyik fenti tárgykörhöz kapcsolódó részterületi specializációt, az előbbiekben felsoroltak közül a specializáció témaköre kap nagyobb hangsúlyt.

A záróvizsga eredményének kiszámítási módja: a zárószigorlat eredményét a szóbeli vizsga részeinek átlaga adja.

IDEGENNYELVI KÖVETELMÉNYEK:

Az alapszakon az oklevél kiadásának feltétele egy államilag elismert középfokú C típusú vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga letétele angol, német, francia, olasz, orosz vagy spanyol nyelvből.

EGYÉB A SZAK SZEMPONTJÁBÓL FONTOS INFORMÁCIÓK

Továbbtanulási lehetőségek, ösztöndíjak

A Japán Alapítvány pályázati formában biztosít lehetőséget szakunk hallgatói számára japán nyelvi, illetve szakos részképzésre, az oktatók számára a Japánban történő továbbképzésre, kutatásra. A Japán Alapítvány ösztöndíjaival, valamint a Japán Oktatási Minisztérium ösztöndíjával hallgatóink rendszeresen vehetnek részt japáni képzésben. A japán egyetemek közül az Oszakai Egyetem Idegennyelvi Karával, illetve az Óita Egyetemmel kötöttünk tudományos együttműködésről és diákcseréről szóló megállapodást, és a közeljövőben további két egyetemmel kötünk hasonló megállapodást.

A keleti nyelvek és kultúrák alapszak folytatásaként intézményünkben a japanológia mesterképzési szakra van továbblépési lehetőség, a japántanár mesterképzési szak akkreditációja folyamatban van. A tanárképzés irányába való továbbhaladást teszi lehetővé a tanári felkészítés.

Elhelyezkedési esélyek és lehetõségek

Az elhelyezkedési lehetőségek széles skálán mozognak: az alapszakhoz kapcsolódó specializációkkal (fordítói, multimédiaismeret specializáció) kiegészített japán szakirányú bölcsész végzettséggel japán érdekeltségű vállalatoknál, a KRE karain, ill. más hazai egyetemek hasonló szakjain, vagy a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karán működő Keleti Kommunikációs Intézet által kínált továbbképzési lehetőségek révén a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, ill. az interkulturális menedzsment és az interkulturális kommunikáció területén szerezhető továbbképzéssel kiegészítve a külkapcsolatokkal foglalkozó intézményekben, a diplomácia terén vagy a média-foglalkozásokban; a KRE BTK Idegen Nyelvi Lektorátusán folyó japán szaknyelvi képzést is nyújtó idegenvezető- és hostess felsőfokú szakképzés révén a bölcsész-szakos képzés kiegészítéseként szerezhető programszervezői, illetve tolmács végzettséggel egyebek közt az idegenforgalom területén lehet nagy számban elhelyezkedni.

Részletes információk

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar,

Japanológia Tanszék

1088 Budapest, Reviczky u. 4.

Tel: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: krebtjap kukac kre pont hu / krejapantanszek kukac gmail pont com

web: www.kre.hu