japantanszek.hu

Keleti nyelvek és kultúrák szak, japán szakirány (BA) Japanológia mesterképzési szak (MA)

Japanológia mesterképzési szak

szakleírás beiratkozott hallgatók számára, 2010 január

Általános információk:

Képzési forma, tagozat: mesterképzés, nappali tagozat

Képzési idő félévekben: 4 félév

az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák) száma: minimum 1200 óra

 

Az oklevél megszerzéséhez összegyűjtendő kreditpontok száma: 120 kredit

Az alapszakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

– okleveles japanológia szakos bölcsész

-a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: MA in Japanese Studies

Az alapszak képzési célja, az elsajátítandó szakmai kompetenciák:

A japanológia mesterszakos képzés a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak szakirányán elsajátított ismeretekre építve

  • bevezet a japanológia alapvető ágainak, területeinek (történettudomány, irodalomtudomány, nyelvtudomány, vallás- és filozófiatörténet, kultúra- és művészettörténet, filológia) legfontosabb alapismereteibe,
  • a modern japán írott és beszélt nyelvet a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) felsőfok (Ikkyū) szintjén elmélyítő képzést nyújt,
  • lehetővé teszi a klasszikus japán írott nyelv középszintű ismeretét,
  • megismerteti a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez szükséges kutatási módszereket,
  • megadja a japán nyelv, irodalom, történelem és kultúra mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges információkat,
  • alkalmat ad a nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudás gyakorlati alkalmazására
  • előkészít az adott tudományterületi doktori képzésbe való belépésre.

 

Tantárgyi követelmények

1) Alapozó ismeretek (12 kredit)

 

A japanológia mesterképzés alapozó ismeretkörei a keleti nyelvek és kultúrák alapszakos japán szakirányú (BA) bölcsészképzésben megszerzett ismeretekre és készségekre épülve egyrészt azok elmélyítését és kibővítését célozzák, másrészt a BA képzésben nem tárgyalt ismeretekkel egészítik ki azokat. Az elméleti alapozás áttekintő, ill. egy-egy kérdéskörre összpontosító ismereteket nyújt a klasszikus japán filológia, valamint a japán nyelvhez kapcsolódó nyelvtudomány történetéről, különös tekintettel a klasszikus japán filológia tudományszakok közötti interdiszciplináris kapcsolódási pontjaira, a módszertani tudatosságra és interdiszciplináris megközelítésre. Lásd: Bevezetés a klasszikus japán filológiába I-II., Bevezetés a japán nyelvészetbe – grammatikai problémák I-II. Az alapozó képzés részeként a Modern japán nyelv tantárggyal kezdődik meg a hallgatók felkészítése arra, hogy képesek legyenek japán nyelven a kor igényeinek megfelelően hatékonyan kommunikálni, továbbá az információkat, érveket, elemzéseket szakmai és nem szakmabeli közönségnek különböző nézőpontok szerint magas szinten bemutatni. Az alapozó kínai nyelvképzés a BA képzés része, ezért a mesterképzésben kritériumtárgyként szerepel a kínai nyelv alapismereteivel még nem rendelkező hallgatók számára.

 

2) Szakmai törzsanyag (41 kredit)

 

A szakmai törzsanyagon belüli képzés négy nagyobb egységre tagolódik, melyek a klasszikus japán írott nyelvi, illetve az adott terület nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi tárgyköreire fókuszálnak. A nyelvtudományi egység a leíró nyelvtan keretében nyújt nyelvfejlesztési ismereteket is. A szakmai törzsanyag keretében sor kerül a nyelvtudomány, az irodalomtudomány, valamint a kultúrtörténet, történettudomány, politikatörténet, filozófiatörténet ismereteinek átfogó témacsoportokra, illetve egy-egy specifikus témakörre koncentráló elsajátítására. Az előadásokon és szemináriumokon a hallgatók áttekintést kapnak egyes nyelvtudományi megközelítésmódokról, diszciplínákról, az irodalomelmélet kérdéseiről, az interpretáció kérdéseiről, módszereiről, az irodalomtörténet megközelítéséről, valamint a nyelv, a kultúra, és az irodalom kölcsönhatásairól.

a) Klasszikus japán nyelv és irodalom

A japán nyelvi, irodalmi és kulturális jelenségekről szerzett tudást elmélyíteni hivatott japán klasszikus írott nyelv legalább középszíntű ismeretének elsajátítását két tantárgy, a Klasszikus japán nyelv és az ismeretek egyénre szabott továbbfejlesztését is lehetővé tevő tutoriális jellegű Klasszikus japán nyelvi konzultáció biztosítja.

b) Nyelvtudomány

A nyelvtudomány területén egyrészt a nyelvfejlesztés részeként azon hallgatók, akik a keleti nyelvek és kultúrák japán szakirányán nem vették fel a Japán irodalmi és nyelvészeti specializációt, s így a leíró nyelvtan tantárgyat még nem teljesítették, bevezetést kapnak a leíró nyelvtani (fonológia, morfológia, szintaxis) ismeretekbe, másrészt a japán nyelvészet egyik részterületének részletesebb tárgyalása megismerteti hallgatóinkat a japán nyelvészet mélyebb összefüggéseinek megértéséhez és magyarázatához szükséges kutatási módszerekkel (ld. Nyelvi tervezés Japánban), felkészít PhD tanulmányok folytatására. A nyelvtudományi egységhez szabadon választható tantárgyként kapcsolódik a BA képzésben a Japánspecifikus multimédiaismeret specializáció keretében már megszerzett ismeretekre építő, nyelvfejlesztésre is szolgáló Digitális média a nyelvfejlesztésben és a kutatásban, Japán-magyar online szeminárium, illetve a Kutatási módszerek a nyelvtudományban tantárgyak. Ez utóbbi tantárgy megismertet a nyelvészet (általános és japán nyelvészet) leggyakoribb kutatási területeinek és módszereinek elméleti és gyakorlati vonatkozásaival is.

c) Irodalomtudomány

Az irodalomtudomány esetében – ahogy a nyelvtudományi tantárgyak esetében is – kritériumkövetelmény a BA képzésben megtalálható ilyen irányú tantárgyak anyagának ismerete – , az ott elsajátított irodalomtörténeti ismeretekre építve a modern, 20. századi japán irodalomelmélet, irodalomtörténet tárgyalása mellett az előadásokhoz kapcsolódó szemináriumok során a tárgyalt kérdések mélyebb összefüggéseinek feltárására, elemző megközelítésére helyezzük a hangsúlyt, ami képessé teszi a hallgatókat a különböző korok és modern iskolák elméleti megközelítésének értékelésére, önálló kritika kifejlesztésére, előkészít az ilyen irányú PhD tanulmányok folytatására. (Ld. Japán irodalomelméleti irányzatok a 20. században, illetve Modern japán irodalom). A modernkori, 20. századi japán irodalom jellegéből adódóan érinti a japán nyelv, a modern japán társadalom, a japán történelem, a japán kultúra kérdésköreit, ezek tükröződését az irodalomban.

d) Kultúrtörténet, történettudomány, politikatörténet, filozófiatörténet

Ez az egység a japanológia mesterképzési szak azon kettős törekvését tükrözi, hogy a munkaerőpiac igényeit figyelembe véve képzésünk egyrészt képessé tegye hallgatóinkat szakmájuk mesterszíntű, sokoldalú, interdiszciplináris és multidiszciplináris gyakorlati művelésére, alapos értelmiségi tájékozottságot igénylő munkakörök ellátására (ld. Modern japán történelem, Bevezetés a japán társadalomba, politikába, gazdaságba), másrészt lehetővé tegye elméleti tudásuk magasabb szintre emelését, a PhD tanulmányok folytatásának előkészítését (ld.  Modern japán történelem, Hagyományos prózairodalmi ismeretek, Ókori és középkori japán esztétika- és művészettörténet, Ókori és középkori japán vallás- és egyháztörténet).

3) A szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei – Differenciált  szakmai ismeretek (a diplomamunka 20 kreditjével együtt 52 kredit)

A mesterképzés stúdiumainak keretében a törzstanulmányok kötelező ismereteire épülve különböző irányokban további elmélyülésre és szakosodásra is lehetőség nyílik, amely hallgatóinkat felkészíti részben a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, magas színvonalú és szintű értelmiségi tevékenység végzésére a tudományos, kulturális, gazdasági élet bizonyos területein, részben pedig utat nyit esetleges későbbi tudományos pályára lépésük felé.

A differenciált szakmai ismeretek elsajátítása során a hallgatók megismerkednek az adott filológiai diszciplína (nyelv-, irodalom, történettudomány) elméleti és gyakorlati vetületeivel, a tudományos kutatás területeivel és módszereivel, s ezzel megteremtődnek a feltételek a PhD-képzésbe lépéshez azok számára, akik megfelelnek a posztgraduális képzés követelményeinek. Külön hangsúlyt helyezünk a tutoriális jellegű tantárgyakra.

A kötelezően választható ismeretek keretében a következő szakmai modulok választásra, illetve felvételére nyílik lehetőség:

a)  Nyelvtudományi modul

  • Klasszikus japán irodalmi szövegek
  • Nyelvészeti kutatószeminárium – keigo
  • Tutoriális kurzus – japán nyelvészet
  • Nyelvészeti szakszövegolvasás

b). Irodalomtudományi modul

  • Kortárs japán irodalom I-II.
  • Turtoriális kurzus – japán irodalom
  • Japán irodalmi szövegelemzés

c) Történettudományi modul

  • Magyar-japán kapcsolatok I-II.
  • Turtoriális kurzus – japán történelem
  • Történelmi szakszövegolvasás

d) További szakismeretek modulja. A differenciált szakmai ismeretek a szakhoz kötődő területeken további történettudományi, kultúratudományi ismereteket nyújtanak az alábbi tantárgyak révén:

  • Japán művelődés- és kultúrtörténet
  • Haiku költészet
  • Japán gazdasági intézmények és összehasonlító üzleti kultúra I-II.
  • Japán a mai világban – külpolitika és külkapcsolatok

e) Szakmai nyelvi fejlesztés modulja. E szakaszban tovább folyik a szakmai nyelvi fejlesztés, melynek célja a tudományos érvelés, előadásmód technikáinak elsajátíttatása.

  • A tudományos előadás tartalmi elemei és technikái
  • Tudományos szövegek elemzése és alkotása
  • Udvarias nyelv I
  • Udvarias nyelv II. (választható)
  • Szakfordítás I-II. (választható)
  • Műfordítás I-II. (választható)

Szakdolgozat (20 kredit)

A szakdolgozat (záródolgozat) egy (a hallgató által végzett nyelvtudományi, irodalomtudományi vagy kultúratudományi) témakörben tudományos igénnyel és módszerrel megírt, önálló kutatómunkára épülő dolgozat. A dolgozat megírását, az ahhoz szükséges kutatómunkát a kötelezően teljesítendő szakdolgozati szeminárium és konzultáció készíti elő.

4) Szabadon választható ismeretek (15 kredit):

 

A szabadon választható ismeretek keretében hallgatóinknak lehetősége nyílik a szakhoz kötődő területen szabadon választott 180 kontaktóra felvételére 15 kredit értékben. Választani lehet az eddig fel nem vett kötelezően választható modulokból, illetve a tanszéken/egyetemen aktuálisan felkínált más kurzusokból nyelv-, irodalomtudományi vagy egyéb speciális területeken.

A Japán Tanszék félévente az oktatói kapacitásnak és az oktatói, illetve a hallgatói érdeklődésnek megfelelően további szabadon választott kurzusokat kínál fel, mint például:

 

  • § A fordítás elmélete és gyakorlata
  • § A japán nyelv írásrendszere
  • § Kutatási módszerek a nyelvtudományban
  • § Digitális média a nyelvfejlesztésben és a kutatásban
  • § Japán-magyar online szeminárium

Egyéb fontos információk:

  • A tantárgyak mintatanterv szerinti felvétele és teljesítése az arányos kreditpontszám és óraszám elosztás miatt erősen ajánlott!

 

Vizsgakövetelmények

 

A hallgatói követelményrendszer és tanulmányi vizsgaszabályzat a www.kre.hu oldal Bölcsészettudományi Kar Szabályzatok menüpontjában érhető el.

A tanulmányok során használt értékelési és ellenőrzési módszerek:

Az egyes tantárgyak hallgatása során szerzett ismeretek ellenőrzési formáit az ajánlott tanterv, a tartalmi követelményeket a tantárgy oktatója határozza meg.

Az ismeretek ellenőrzése, a számonkérés történhet:

a) a szorgalmi időszakban

  • tanórán tett írásbeli, szóbeli, gyakorlati beszámolóval,
  • írásbeli dolgozattal (zárthelyi dolgozat),
  • illetve otthoni munkával készített feladat értékelésével, melyek eredményei a félévvégi értékelést befolyásolhatják (pl. vizsgakönnyítés, vizsgaszigorítás), de a vizsgát nem helyettesíthetik.

Ezek mindegyike lehet az aláírás, illetve az évközi jegy alapja is.

b) a vizsgaidőszakban tett vizsgával

A Vizsga: egy vagy több félév tananyagából tett szóbeli vagy írásbeli vizsga. A Vizsgával záruló tantárgyakat a ajánlott tanterv határozza meg.

c) a képzést lezáró záróvizsgával

A szorgalmi időszakban teljesítendő kötelezettségek értékelésének módja:

A leckekönyv aláírása tantárgyak és foglalkozási típusok szerint az adott oktatási időszakra eső azon hallgatói tanulmányi kötelezettségek teljesítését igazolja, amelyért nem jár kredit.

Az évközi jegy a hallgató évközi (félévi) teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy. Az értékelés lehet

a) három fokozatú – „nem felelt meg” (1), „megfelelt”(3) és „ jól megfelelt”(5) –, vagy

b) ötfokozatú – jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) – minősítés.

A kimagasló teljesítmény értékelésére a jeles (5) minősítés helyett alkalmazható a kitűnő(5) minősítés is.

Az évközi jegyet a szorgalmi időszak végén kell megállapítani és a leckekönyvbe beírni.

A vizsgák értékelésének szempontjai:

A vizsgákat ötfokozatú értékeléssel, jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) érdemjeggyel kell értékelni. A kimagasló teljesítmény értékelésére a jeles (5) minősítés helyett alkalmazható a kitűnő (5) minősítés is, amennyiben a hallgató a megkívánt mérték felett teljesít. A minősítés a tanulmányi átlag számításánál jeles (5) értékkel bír.

  • Az ötfokozatú értékelés szempontjai:
  • Jeles (5) osztályzat adható, ha a hallgató bizonyságát adja, hogy az egész anyagot érti, azt összefüggően, rákérdezések nélkül szabatosan és világosan adja vissza, az ellenőrző kérdésekre is hibátlanul felel. Írásbeli dolgozatoknál a teljesítmény a 90%-os határt eléri, vagy efölött van. Tesztek átlaga legalább 4,7.
  • Jó (4) osztályzat adható, ha a hallgató az egész anyagot alaposan ismeri, lényegi hibát nem ejt feleletében, de egy-két apró részletre nem terjed ki a figyelme, illetve a folyamatos számadásban akadozik. Írásbeli dolgozatoknál legalább 75%-ra teljesíti a követelményt, teszteknél a zárthelyi átlaga legalább 3,7.
  • Közepes (3) osztályzat adható annak a hallgatónak, aki az anyag egészét tekintve tájékozott, de néhány kérdésben pontatlan vagy bizonytalan, részletkérdésekben többször hibázik, vagyis általában az derül ki, hogy a tárgyat összefüggésében jól áttekinti, de felkészülése nem elég alapos. Írásbeli dolgozatának teljesítménye legalább 60%-os, a tesztek átlaga pedig legalább 2,7.
  • Elégséges (2) osztályzat adható annak a hallgatónak, akinek felkészültsége a kredit megszerzéséhez szükséges követelményeket minimális szinten teljesítette. Az anyagot áttekinti ugyan, de lényegi kérdéseket illetően is többször hibázik, az anyag súlypontozásában téved. Írásbeli teljesítménye az 50%-ot legalább elérte, illetve tesztjeinek az átlaga 2,0-nál nem rosszabb.
  • Elégtelen (1) osztályzat jár általában a második pontban foglalt kívánalmak hiánya miatt, azaz, aki a továbbhaladáshoz, illetve szakmájának gyakorlásához feltétlenül szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel nem rendelkezik. Mind szóbeli, mind írásbeli vizsga esetén adható elégtelen akár egyetlen, igen súlyos szakmai tévedés vagy mulasztás megnyilvánulása esetén is, ha abból akár a szaktárgy, akár az egyetemi kívánalom negligálása állapítható meg.

Nem adható elégséges osztályzat akkor sem,

– ha a két, egyidejűleg húzott tétel közül a hallgató az egyiket nem tudja, tételét visszaadja, és másik tételének részjegye nem éri el legalább a jó (4) minősítést,

– amennyiben kiderül, hogy az anyagnak van olyan összefüggő része, amit a hallgató egyáltalán nem ismer.

Az abszolutórium (végbizonyítvány):

a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (szakdolgozat) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (szakdolgozathoz) rendelt kreditpontok kivételével a képesítési, illetve a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett.

Az abszolutórium megszerzése a záróvizsgára bocsátás feltétele.

A szakdolgozat:

egy (a hallgató által végzett nyelvtudományi, irodalomtudományi, kultúratudományi) témakörben tudományos igénnyel és módszerrel megírt, önálló kutatómunkára épülő dolgozat. A dolgozat megírását, az ahhoz szükséges kutatómunkát a kötelezően teljesítendő szakdolgozati szeminárium/ konzultáció készíti elő.

A szakdolgozat olyan jelentős volumenű, önálló szakmai munkán alapuló tanulmány, amelynek témáját a szaktanszék/intézet, illetve a hallgató kezdeményezésére a látogatott szak tudományterületéről jelölik ki. Tükrözi a hallgató tájékozódását a témára vonatkozó hazai és nemzetközi szakirodalomban, valamint szakmai ítélőképességét az eredmények elemző, kritikai és összegző áttekintése során. A tényfeltárás és/vagy az értelmezés területén szakmailag értékelhető új eredményt nyújt, és ilyen módon dokumentálható, hogy a hallgató elsajátította és alkalmazni tudja a tudományterület fogalmi eszközeit és módszereit.

A hallgatók a szakdolgozat témáját egyénileg vagy a tanszék/intézet által meghirdetett témák közül választhatják ki.

Záróvizsga:

Záróvizsgára csak az a jelölt bocsátható, aki az abszolutóriumot megszerezte, azaz az ajánlott tantervben előírt vizsgákat eredményesen letette, az előírt krediteket megszerezte, és más tanulmányi követelményeket teljesítette.

A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. A záróvizsga a szakdolgozat védéséből áll.

A védés alkalmával meg kell győződni arról, hogy a hallgató szakdolgozatát maga készítette-e, valamint bizonyítania kell szakdolgozata témájában való jártasságát, a források és a szakirodalom ismeretét. A hallgatóhoz kérdéseket lehet intézni, ismertetni kell a bírálatot, majd módot kell adni arra, hogy a kérdésekre és a bírálatra válaszoljon.

A szakdolgozat érdemjegyét a bíráló bizottság állapítja meg, azt a hallgatóval a védést követően közli és az írásbeli szakvéleményre feljegyzi. A szakdolgozat érdemjegyét a védést követően az ötfokozatú minősítési rendszer szerint kell megállapítani [jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1)].

Az oklevél:

A felsőfokú tanulmányok befejezését igazoló oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga, továbbá a képzési és kimeneti követelményekben előírt nyelvvizsga letétele.

 

 

Idegennyelvi követelmények:

 

A mesterfokozat megszerzéséhez egy államilag elismert felsőfokú C típusú, illetve azzal

egyenértékű angol nyelvvizsga vagy egy további nyelvből államilag elismert középfokú

C típusú nyelvvizsga megszerzése szükséges.

Egyéb a szak szempontjából fontos információk

Továbbtanulási lehetõségek, ösztöndíjak

Végzett hallgatóink a harmadik képzési szakaszban továbbléphetnek a Károli Gáspár Református Egyetem már működő Irodalomtudományi Doktori Iskolájába, felvételt nyerhetnek a Magyarországon működő nyelvészeti és irodalmi doktori programok valamelyikébe, illetve pályázhatnak a japán egyetemek doktori képzésére is.

A Japán Alapítvány pályázati formában biztosít lehetőséget szakunk hallgatói számára japán nyelvi, illetve szakos részképzésre, az oktatók számára a Japánban történő továbbképzésre, kutatásra A Japán Alapítvány ösztöndíjaival, valamint a Japán Oktatási Minisztérium ösztöndíjával hallgatóink rendszeresen vehetnek részt japáni képzésben. A japán egyetemek közül az Oszakai Egyetem Idegennyelvi Karával, illetve az Óita Egyetemmel kötött tudományos együttműködésről és diákcseréről szóló megállapodás keretében is részt vehetnek részképzésben. Az aktuálisan meghirdetett pályázati lehetőségekről tájékozódhatnak a szak honlapján és a Tanszék hirdetőtáblájára kitett hirdetményekből.

A TANSZÉK OKTATÓI

Dr. Varrók Ilona tanszékvezető egyetemi docens – III. em. 317-es szoba

Dr. Vihar Judit – III. em. 312-es szoba

Dr. Farkas Ildikó egyetemi docens – III. em. 313-as szoba

Dr. Vámos Péter egyetemi docens – III. em. 313-as szoba

Gergely Attila egyetemi adjunktus – III. em. 313-as szoba

Somodi Júlia egyetemi tanársegéd – III. em. 314-es szoba

Wakai Seiji egyetemi tanársegéd – III. em. 314-es szoba

Saitó Rina nyelvtanár – III. em. 314-es szoba

Molnár Pál egyetemi tanársegéd, tanszéki rendszergazda – III. em. 316-os szoba

Máté Zoltán egyetemi adjunktus – III. em. 317-es szoba

Janó István egyetemi adjunktus – III. em. 317-es szoba

TANSZÉKI ADMINISZTRÁTOR

Édes Andrea – III. em. 312-es szoba

Részletes információk

Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kar,

Japanológia Tanszék

1088 Budapest, Reviczky u. 4.

Tel: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: krebtjap kukac kre pont hu / krejapantanszek kukac gmail pont com

web: www.kre.hu

bez recepty krem testosteronu http://kupicpigulki.pl/viagra/ zajęcia zdrowia psychicznego dla dorosłych