japantanszek.hu

Keleti nyelvek és kultúrák szak, japán szakirány (BA) Japanológia mesterképzési szak (MA)

MA felvételi ismertető

szerző: admin 2010. január 12.

JAPANOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAK

 

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1994-ben indult az első japán nyelvi előkészítő évfolyam, 1995 szeptemberétől pedig a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó tanárképes japán szakos képzés. A szakon tanuló hallgatók átlagos összlétszáma 200 fő. 2009 szeptemberétől indult tanszékünkön a japanológia mesterképzés (MA),  amely 2 éves, és ez alatt 120 kreditet kell megszerezni. Az oklevélben szereplő szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész (MA in Japanese Studies).

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

Olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik BA-diplomával, MA-diplomával vagy még a régi rendszerből főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek. Aki nem a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányán szerezte a diplomáját, annak legalább 50 kreditnyi a japán szakirány témájához tartozó a korábbi tanulmányok során elvégzett kurzussal kell rendelkeznie. Az elvárt japán nyelvtudás: Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) 2kjú szintje.

 Bemeneti követelmények:

1.A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak:

A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya

2. A bemenethez feltétellel elfogadott alapszakok:

A korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből legalább 50 kredit teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai. Az e pontban felsorolt szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett középfokú (Nikyū) vagy középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.

3. A bemenethez feltétellel elfogadott szakok:

A 2. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, ill. a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátvételi bizottsága elfogad. Az e pontban felsorolt szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett középfokú (Nikyū) vagy középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.

A felvételi vizsga szóbeli meghallgatásból áll, ahol felmérjük a jelentkezők nyelvtudását (beszéd- és szövegértés); az alapszakon szerzett ismereteket japán történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretkörökből; valamint a jelentkezők motivációját, érdeklődési körét.

A mesterképzésre elsősorban olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik magas fokú motivációt és elkötelezettséget éreznek Japán gazdag kultúrája iránt; múltjának és jelenének mélyebb megismerésére, megértésére és befogadására törekednek;  akiket érdekelnek a klasszikus értelemben vett filológiai tárgyak – irodalom, nyelvészet –, de ugyanakkor behatóbban akarják megismerni a mai japán társadalom, gazdaság, politika aktuális kérdéseit is; akik az írott és beszélt nyelvben egyaránt felsőfokú (Ikkjú) szintre szeretnék fejleszteni már megszerzett japán nyelvtudásukat; akiket érdekel a kutatómunka, illetve a japán szak elvégzése után szívesen folytatnák tanulmányaikat japáni posztgraduális képzés keretében, megszerzett tudásukat a diplomácia, társadalmi-gazdasági szféra, idegenforgalom stb. területein szeretnék kamatoztatni.

A KÉPZÉS JELLEGE

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1995 szeptemberétől indult a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó japán szakos képzés. A japanológia mesterképzési szak továbbfejlesztett formában és tartalmakkal lefedi az osztatlan képzésben nyújtott japanológiai ismereteket, a japán nyelv magas szintű, a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) felsőfok (Ikkyū) szintjével azonos értékű ismeretét, a japán kultúra – történelem, klasszikus és modern irodalom, filozófia- és eszmetörténet, kultúrtörténet, esztétika- és művészettörténet, társadalom- és politikatörténet, egyház- és vallástörténet – beható és sokoldalú, elméleti és gyakorlati ismeretét, japán nyelvészeti ismereteket, továbbá a szak- és műfordítás alapjait.

A mesterképzés tantervében a BA képzésnél nagyobb arányban kapnak helyet a klasszikus filológiai ismeretek, ugyanakkor szakunk eddigi profiljának megfelelően továbbra is jellemzőek a piac elvárásait figyelembe vevő tantárgyak, mint a szakmai nyelvi fejlesztés tárgyai, illetve a Japán gazdasági intézmények és összehasonlító üzleti kultúra, Japán a mai világban – külpolitika és külkapcsolatok, vagy a Digitális média a nyelvfejlesztésben és a kutatásban tantárgyak.

A kiscsoportos, illetve egyénre szabott tutoriális kurzusok keretében az oktatókkal való napi kapcsolat révén hallgatóink személyre szabott segítséget kaphatnak szakmai előrehaladásukhoz.

A japanológia mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik magas szintű, továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, korszerű általános műveltséggel, megfelelő informatikai ismeretekkel, ill. a kutatómunkához nélkülözhetetlen jártasságokkal rendelkeznek, és így jó eséllyel felvételizhetnek olyan posztgraduális programokra is, amelyeknek várhatóan Magyarországon és Japánban egyaránt növekszik a versenyképes jelöltek iránti igénye.

 

RÉSZKÉPZÉSEK JAPÁNBAN, ÖSZTÖNDÍJAK

A Japán Oktatásügyi Minisztérium és a Japán Alapítvány ösztöndíjai révén, valamint japán egyetemekkel (Oszaka Egyetem Idegennyelvi Kara, Óita Egyetem, Jósai Egyetem, Gunma Egyetem) kötött tudományos és együttműködési csereprogram keretében hallgatóinknak lehetőségük van rá, hogy részképzésben vegyenek részt japán egyetemeken, illetve a szak elvégzése után japáni posztgraduális képzés keretében szerezzenek doktori fokozatot.

TOVÁBBLÉPÉS – DOKTORI KÉPZÉS

A mesterképzési szakaszban az elméleti alapok szélesítésével, a differenciált szakmai tudás elmélyítésével, különböző kutatási módszerek és iskolák, valamint a tudományág aktuális kérdéseinek megismerésével a doktori képzésbe továbblépni kívánó hallgatók képessé válnak arra, hogy céltudatosan képezzék magukat jövőbeli tudományos pályájuk irányában. Végzett hallgatóink a harmadik képzési szakaszban felvételt nyerhetnek a Magyarországon működő nyelvészeti és irodalmi doktori programok valamelyikébe, illetve pályázhatnak a japán egyetemek doktori képzésére.

HALLGATÓINK EREDMÉNYEI

A KRE BTK Japanológia Tanszékén tudományos diákkör működik, hallgatóink rendszeresen vesznek részt a tudományos diákköri munkában pályaművekkel, néhányan OTDK helyezéssel. A japanológia hazai és külföldi képviselőinek részvételével évenként megrendezett tematikus konferenciáinkon is lehetőséget biztosítunk kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak arra, hogy kutatási témájukról beszámoljanak. A konferenciákhoz kapcsolódóan publikációs lehetőséget is kapnak.

Tanszékünk hallgatói közreműködnek online elérhető japán vonatkozású tartalmak fejlesztésében (http://japanfelderito.hu/); rendszeresen az első helyezettek között vannak a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága, a Japán Alapítvány és a Japán Nagykövetség szervezésében megrendezett Japán Nyelvi Szónokversenyen; műfordításaikkal közreműködtek két japán népmese fordításkötet megjelenésében (Momotaró, a barackfiú, Alfabéta Kiadó, Budapest, 2001, A nyolcfejű sárkány, Alfabéta Kiadó, 2003).

ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

A Japán és Magyarország közötti együttműködés legkülönbözőbb területein, így a gazdaságban (működőtőke beruházások, kereskedelem, pénzügyek, technológiai fejlesztés, idegenforgalom), a kormányzati és a civil kapcsolatok építésében, a kulturális és a tudományos kutatási kooperációban növekvő igény jelentkezik olyan mesterszakos bölcsészdiplomával rendelkező szakemberekre, akik bölcsész végzettségüket önállóan (például az oktatásban, a kulturális cserében, tolmácsként-fordítóként, vagy a médiában), illetve más irányú (egyebek között társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki, vagy média-szakértői) képesítéssel együtt hasznosíthatják.

A foglalkoztatási lehetőségek széles skálán mozognak: a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, igazgatási vagy szakmai szervezetek külkapcsolati osztályain, a diplomáciában vagy a média-foglalkozásokban, idegenforgalmi, programszervezői munkakörökben lehet nagy számban elhelyezkedni. Szinte minden területen jelentős igény van – többnyire jó kereseti lehetőséget nyújtó – fordítói és tolmács feladatok ellátására, számos magyarországi japán vállalatnál nagyobb létszámú fordító- és tolmács-csoportok működnek.

NEMZETKÖZI JAPÁN NYELVI ALKALMASSÁGI VIZSGA

1997 óta tanszékünk a nemzetközi nyelvvizsga közép- és kelet-európai regionális központja. A Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga Japánon kívül a világ 30 országának 63 városában egy időben zajló hivatalos ötfokozatú nyelvvizsga, melyet a világ minden országában elismernek, s melynek első fokozata a japán egyetemeken egyetemi felvételre jogosít. A magyarországi Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga abból a szempontból is jelentős, hogy a magyarországi résztvevők mellett a környező országokban japánul tanulók részvételére is lehetőséget biztosít.

A JAPÁN KORMÁNY KULTURÁLIS TÁMOGATÁSA

2004-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke nyerte el a Japán Kormány Kulturális Támogatását. A támogatásnak köszönhetően képzésünkben kiemelt helyet kap a multimédiás eszközökre épülő oktatás és kutatás. A Tanszék többek között egy multimédiás nyelvi laborral gazdagodott, lehetővé téve a magas színvonalú számítógépes segédletű japán szakos és japán nyelvi oktatást. A prezentáció az előadások és szemináriumok szerves részét képezi, emellett kísérleti programokat is indítunk, melyek során egyrészt hallgatóink közreműködésével megkezdtük az előadások és szemináriumok anyagának digitalizálását, hálózatba integrálását, másrészt

Az Open University of Japan távoktatási központjával együttműködésben hallgatóink japán egyetemi  hallgatókkal, oktatóval léphetnek valós idejű élő kapcsolatba az interneten keresztül.

Hallgatóink részt vehetnek japanisztikai internetes tartalomkészítő projektekben, melyeknek célja az online elérhető japán vonatkozású tartalmak tantermi, közösségi felderítése, értékelése és megosztása (ld. http://japanfelderito.hu/).

ISMERKEDÉS A JAPÁN KULTÚRÁVAL

A japán kultúrával való közvetlen, élményszerű találkozást teszik lehetővé egyetemünk hallgatói számára a következő, japán mesterek által vezetett foglalkozások. A 2012/13-as tanévben a következő foglalkozásokon vehetnek részt hallgatóink:

          http://h-shorakukai.blogspot.hu/2009/10/magyar-kalligrafiak-japanban.html

A foglalkozásokra jelentkezhetnek olyan érdeklődők is, akik nem állnak hallgatói jogviszonyban az egyetemmel.

OKTATÓINK

Tanszékünkön jelenleg tíz főállású és öt óraadó oktató tanít, kutatási területük lefedi a japanológia szinte valamennyi részterületét, széles tantárgyi választékot biztosítva hallgatóinknak. Kiemelt oktatási, kutatási témáink oktatóink szakterületének megfelelően: Japán modernkori története, magyar‒japán kapcsolattörténet, a mai japán társadalom, nyelvi tervezés Japánban, lexikográfia, japán‒angol irodalomtörténeti kapcsolatok, modern és klasszikus japán irodalom, haiku-költészet, japán oktatás- és neveléstörténet, fordítástudomány, multimédiapedagógia (kollaboratív tanulás), valamint oktatásmetodika (tanulói autonómia a japán nyelv oktatásában).

LEXIKOGRÁFIAI MŰHELY

A Japanológia Tanszéken 2000 januárja óta működik lexikográfiai műhely. Az Oszakai Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszékének és a Budapesti Gazdasági Főiskola keleti szakcsoportjának oktatóival együttműködésben itt készült el Nukazawa Kazuo, Japán korábbi nagykövete, a Japán Nagykövetség, a Japán Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával az első korszerű 40.000 címszavas Japán-magyar szótár adatbázisa. Jelenleg a kézirat tördelése, nyomdai előkészítése folyik.

KONFERENCIÁINK

A KRE Japanológia Tanszéke 2005 óta évente rendez japanisztikai konferenciát hazai és külföldi japanológusok részvételével, melyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak is lehetőségük van a bemutatkozásra.

Diszciplináris konferenciák a Japanológia Tanszék rendezésében:

  • “2005: Japán és az EU”. I. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2005. április 29.
  • “Japanisztika a bölcsészettudományban”. II. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2006. április 20.
  • “A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből” III. konferencia a KRE Japanológia  Tanszékén, 2007. november 26.
  • „Utánérzés a japán irodalomban” IV. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2008. november 7.
  • „A mai átalakuló Japán“ V. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén, 2009. november 25.
  • „Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő” VI. Konferencia a Károli Egyetem  Japán tanszékén, 2011. április 27.
  • VII. Japanológiai konferencia, 2012. április 23.

Japán nyelvoktatási konferenciák a Japanológia Tanszék szervezésében:

  • 14. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2001).
  • 18. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2005).
  • 20. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2007).

KIADVÁNYAINK

  • Nihongo soho (The Japan Foundation, 1981.) Japán nyelv alapfokon – nyelvtani magyarázatok (magyar kiadás) 1997
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 1. 2001.
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 2. 2003.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2007.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2009.
  • Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, Eötvös Kiadó, 2009.
  • Somodi Júlia–Wakai Seiji szerk.: Minna no nihongo, nyelvtani magyarázatok, 2006.

                           http://lustajapantanar.dokkoisho.com/

ELÉRHETŐSÉGÜNK

Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Japanológia Tanszék (2013 januárjától Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézet)

1088 Budapest, Reviczky u. 4. Tel: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: krebtjap kukac kre pont hu  web: www.kre.hu /www.japantanszek.hu

A JAPANOLÓGIA MESTERSZAKOS KÉPZÉS MINTATANTERVE

1)            Alapozó ismeretek – 12 kredit

2)            Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (klasszikus nyelv és irodalom; nyelvtudomány; irodalomtudomány; kultúrtörténet). – 41 kredit

3)            Szakmai törzsanyag kötelezően választható ismeretkörei – differenciált szakmai ismeretek (nyelvtudomány; irodalomtudomány; történettudomány; további szakmai ismeretek; szakmai nyelvi fejlesztés). A diplomamunka 20 kreditjével együtt 52 kredit

4)            Szabadon választható ismeretek – 15 kredit

5)            Diplomamunka/ záróvizsga

Jelleg

Tantárgy

Kód

Előfelt.

kódja

Félévek

Kontaktóraszám / követelmény / kredit

1

2

3

4

1) ALAPOZÓ ISMERETEK (12 kredit)

K

Bevezetés a klasszikus japán filológiába I.

MJP 1510

15/v/3

K

Bevezetés a klasszikus japán filológiába II.

MJP 1521

30/é/2

K

Bevezetés a japán nyelvészetbe  – grammatikai problémák I.

MJP 1110

15/v/3

K

Bevezetés a japán nyelvészetbe – grammatikai problémák II.

MJP 1111

30/é/2

K

Modern japán nyelv I.  – A japán vitastílus

MJP 1011

30/é/2

KV

Alapozó kínai nyelvképzés I. – kritériumtárgy

MJP 1711

30/a/0

KV

Alapozó kínai nyelvképzés I. – kritériumtárgy

MJP 1721

MJP 1711

30/a/0

Összesítés:

120/12

30/0

2) SZAKMAI TÖRZSANYAG KÖTELEZŐ ISMERETKÖREI (41 kredit)

a) KLASSZIKUS JAPÁN NYELV ÉS IRODALOM

K

Klasszikus japán nyelv

MJP 2110

30/v/2

K

Klasszikus japán nyelvi konzultáció

MJP 2111

30/é/1

Összesítés:

60/3

b) JAPÁN NYELVTUDOMÁNY I.

K

Leíró nyelvtan I. – A japán hangok világa (fonetika -fonológia)

MJP 2120

15/v/3

K

Leíró nyelvtan II. – Morfológia, szintaxis

MJP 2121

30/é/2

K

Nyelvi tervezés Japánban I.

MJP 2130

30/v/3

K

Nyelvi tervezés Japánban II.

MJP 2131

2130

30/é/2

Összesítés:

45/5

60/5

c) JAPÁN IRODALOMTUDOMÁNY I.

K

Japán irodalomelméleti irányzatok a 20. században I.

MJP 2210

15/v3

K

Japán irodalomelméleti irányzatok a 20. században II.

MJP 2211

MJP 2210

(gyenge ef.)

30/é/2

K

Modern japán irodalom I.

MJP 2220

30/v/3

K

Modern japán irodalom II.

MJP 2221

MJP 2220

(gyenge ef.)

30/é/2

Összesítés:

45/5

60/5

d) KULTÚRTÖRTÉNET: TÖRTÉNETTUDOMÁNY, POLITIKATÖRTÉNET FILOZÓFIATÖRTÉNET

K

A modern japán történelem kérdései I.

MJP 2310

30/v/3

K

A modern japán történelem kérdései II.

MJP 2311

MJP 2310

(gyenge ef.)

30/é/2

K

Bevezetés a japán társadalomba, politikába, gazdaságba I.

MJP 2410

30/v/3

K

Bevezetés a japán társadalomba, politikába, gazdaságba II.

MJP 2411

MJP 2410

(gyenge ef.)

30/é/2

K

Hagyományos prózairodalmi nyelvi ismeretek

MJP 2140

 

30/v3

K

Ókori és középkori japán esztétika- és művészettörténet

MJP 2610

 

30/v/2

K

Ókori és középkori japán vallás- és egyháztörténet

MJP 2620

 

30/v/3

Összesítés:

60/5

150/13

3) SZAKMAI TÖRZSANYAG KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ ISMERETKÖREI – DIFFERENCIÁLT SZAKMAI ISMERETEK (32 KREDIT)

a) JAPÁN NYELVTUDOMÁNY II., KLASSZIKUS JAPÁN NYELV ÉS IRODALOM

KV/SZV

Klasszikus japán irodalmi szövegek

MJP 3111

MJP 2110

 

30/é/3

KV/SZV

Nyelvészeti kutatószeminárium – keigo

MJP 3121

 

30/é/2

KV/SZV

Tutoriális kurzus – japán nyelvészet

MJP 3131

 

15/é2

KV/SZV

Nyelvészeti szakszövegolvasás

MJP 3141

 

30/é/2

Összesítés:

60/5

45/4

b) JAPÁN IRODALOMTUDOMÁNY II.

KV/SZV

Kortárs japán irodalom I.

MJP 3210

 

 

30/v/3

KV/SZV

Kortárs japán irodalom II.

MJP 3211

MJP 3210

(gyenge ef.)

 

30/é/2

KV/SZV

Tutoriális kurzus – japán irodalom

MJP 3221

 

15/é/2

KV/SZV

Japán irodalmi szövegelemzés

MJP 3231

 

30/é/2

Összesítés:

60/5

45/4

c) JAPÁN TÖRTÉNETTUDOMÁNY

KV/SZV

Magyar­japán kapcsolatok I.

MJP 3310

 

 

30/v/3

KV/SZV

Magyar­japán kapcsolatok II.

MJP 3311

MJP 3310

(gyenge ef.)

 

30/é/2

KV/SZV

Tutoriális kurzus – japán történelem

MJP 3321

 

15/é/2

KV/SZV

Történelmi szakszövegolvasás

MJP 3331

 

30/é/2

Összesítés:

60/5

45/4

d) TOVÁBBI SZAKISMERETEK – TÖRTÉNETTUDOMÁNYI, KULTÚRATUDOMÁNYI ISMERETEK

K

Japán művelődés- és kultúrtörténet

MJP 3610

15/v/3

K

Haiku költészet

MJP 3240

30/v/3

KV

Japán gazdasági intézmények és összehasonlító üzleti kultúra I.

MJP 3410

30/v/3

K

Japán gazdasági intézmények és összehasonlító üzleti kultúra II.

MJP 3411

30/é/2

KV

Japán a mai világban ­ külpolitika és külkapcsolatok

MJP 3420

30/v/3

Összesítés:

105/11

e) SZAKMAI NYELVI FEJLESZTÉS

K

Modern japán nyelv II. (A tudományos előadás tartalmi elemei és technikái – Hogyan tartsunk előadást japán nyelven?)

MJP 3011

MJP 1011

 

30/é/2

K

Modern japán nyelv III. (Tudományos szövegek elemzése és alkotása –projektmunka)

MJP 3021

MJP 3011

 

30/é/2

KV/SZV

Modern japán nyelv IV. (Udvarias nyelv I.)

MJP 3031

 

(30/é/2)

KV/SZV

Modern japán nyelv IV. (Udvarias nyelv II.)

MJP 3041

 

30/é/2

Műfordítás /szakfordítás I.

MJP 3050

MJP 3060

 

 

30/v/3

KV/SZV

Műfordítás / szakfordítás II.

MJP 3051

MJP 3061

MJP 3050

MJP 3060

 

30/é/3

Összesítés:

30/2

60/5

60/5

4) SZABADON VÁLASZTHATÓ ISMERETEK (13 KREDIT)

SZV

Szabadon választható ismeretek 1.

 

 

30/v/3

SZV

Szabadon választható ismeretek 1.

 

 

30/é/2

SZV

Szabadon választható ismeretek 2.

 

 

30/v/3

SZV

Szabadon választható ismeretek 2.

 

 

30/é/2

SZV

Szabadon választható ismeretek 3.

 

 

30/v3

Összesítés:

 

 

120/11

30/2

DIPLOMAMUNKA, ZÁRÓVIZSGA  (22 KREDIT)

K

Kutatásmódszertan

MJP 3997

 

30/é/2

K

Szakdolgozat

MJP 5998

MJP 3998

0/é/20

K

Záróvizsga

MJP 5999

Abszolutó-rium,        MJP 5998

0/v/0

Összesítés:

60/22

Összesítés:

330/30

390/30

330/31

150/29

 

RÖVIDÍTÉSEK: É = ÉVKÖZI JEGY (SZEMINÁRIUMI VAGY GYAKORLATI JEGY),   V = VIZSGAJEGY; K = KÖTELEZŐ,;  KV =KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ (SZŰK KÖRBŐL, 3-BÓL 2, 4-BŐL 3), SZBV = SZABÁLYOZOTTAN VÁLASZTHATÓ (SZÉLESEBB KÍNÁLATBÓL ELŐÍRT VÁLASZTÁSI LEHETŐSÉG); SZV =  SZABADON VÁLASZTHATÓ (KORLÁTOZÁS NÁLKÜL VÁLASZTHATÓ)

Néhány példa a szabadon választható tárgyakra

 

Fordítás elmélet és gyakorlat, a japán nyelv oktatásának módszertana, japán–magyar online szeminárium, digitális média a nyelvfejlesztésben és kutatásban.

bez recepty krem testosteronu http://kupicpigulki.pl/viagra/ zajęcia zdrowia psychicznego dla dorosłych