KRE BTK Japanológia Tanszék

Keleti nyelvek és kultúrák szak, japán szakirány (BA) Japanológia mesterképzési szak (MA)

Japanológia mesterképzési szak

Képz. szint Munka-rend Fin. forma Választható szak Képz. Idő (félév) Irányszám min. < max. Személyes megjelenést igénylő vizsgaformák Képz. terület

M

N

Á

japanológia

4

5 < 60

felvételi elbeszélgetés (Sz)

BÖLCS

M

N

K

japanológia

4

BÖLCS

ÁLTALÁNOS ISMERTETŐ

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1994-ben indult az első japán nyelvi előkészítő évfolyam, 1995 szeptemberétől pedig a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó tanárképes japán szakos képzés. A szakon tanuló hallgatók átlagos összlétszáma 200 fő. 2009 szeptemberétől indult tanszékünkön a japanológia mesterképzés (MA),  amely 2 éves, és ez alatt 120 kreditet kell megszerezni. Az oklevélben szereplő szakképzettség: okleveles japanológia szakos bölcsész (MA in Japanese Studies).

FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

Olyan hallgatók jelentkezhetnek, akik BA-diplomával, MA-diplomával vagy még a régi rendszerből főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkeznek. Aki nem a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakirányán szerezte a diplomáját, annak legalább 50 kreditnyi a japán szakirány témájához tartozó a korábbi tanulmányok során elvégzett kurzussal kell rendelkeznie. Az elvárt japán nyelvtudás: Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) 2kjú szintje.

Bemeneti követelmények:

1.A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak:

A keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak japán szakiránya

2. A bemenethez feltétellel elfogadott alapszakok:

A korábbi tanulmányok alapján a keleti nyelvek és kultúrák alapszak japán szakirányának történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretköreiből legalább 50 kredit teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a keleti nyelvek és kultúrák alapképzési szak további szakirányai. Az e pontban felsorolt szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett középfokú (Nikyū) vagy középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.

3. A bemenethez feltétellel elfogadott szakok:

A 2. pontban meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, ill. a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátvételi bizottsága elfogad. Az e pontban felsorolt szakon végzettek esetében továbbá a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsgán (Nihongo Nōryoku Shiken) megszerzett középfokú (Nikyū) vagy középfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges japán nyelvből.

A felvételi vizsga szóbeli meghallgatásból áll, ahol felmérjük a jelentkezők nyelvtudását (beszéd- és szövegértés); az alapszakon szerzett ismereteket japán történettudományi, nyelvtudományi, irodalomtudományi és kultúratudományi ismeretkörökből (ajánlott irodalom hamarosan elérhető lesz a KRE BTK honlapján: http://www.kre.hu, illetve a KRE Japanológia Tanszék honlapján:http://japantanszek.hu); valamint a jelentkezők motivációját, érdeklődési körét.

A mesterképzésre elsősorban olyan hallgatók jelentkezését várjuk, akik magas fokú motivációt és elkötelezettséget éreznek Japán gazdag kultúrája iránt; múltjának és jelenének mélyebb megismerésére, megértésére és befogadására törekednek;  akiket érdekelnek a klasszikus értelemben vett filológiai tárgyak – irodalom, nyelvészet –, de ugyanakkor behatóbban akarják megismerni a mai japán társadalom, gazdaság, politika aktuális kérdéseit is; akik az írott és beszélt nyelvben egyaránt felsőfokú (Ikkjú) szintre szeretnék fejleszteni már megszerzett japán nyelvtudásukat; akiket érdekel a kutatómunka, illetve a japán szak elvégzése után szívesen folytatnák tanulmányaikat japáni posztgraduális képzés keretében, megszerzett tudásukat a diplomácia, társadalmi-gazdasági szféra, idegenforgalom stb. területein szeretnék kamatoztatni.

A KÉPZÉS JELLEGE

A Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Karán 1995 szeptemberétől indult a tíz féléves, egyetemi végzettséget adó japán szakos képzés. A japanológia mesterképzési szak továbbfejlesztett formában és tartalmakkal lefedi az osztatlan képzésben nyújtott japanológiai ismereteket, a japán nyelv magas szintű, a Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga (Nihongo Nōryoku Shiken) felsőfok (Ikkyū) szintjével azonos értékű ismeretét, a japán kultúra – történelem, klasszikus és modern irodalom, filozófia- és eszmetörténet, kultúrtörténet, esztétika- és művészettörténet, társadalom- és politikatörténet, egyház- és vallástörténet – beható és sokoldalú, elméleti és gyakorlati ismeretét, japán nyelvészeti ismereteket, továbbá a szak- és műfordítás alapjait.

A mesterképzés tantervében a BA képzésnél nagyobb arányban kapnak helyet a klasszikus filológiai ismeretek, ugyanakkor szakunk eddigi profiljának megfelelően továbbra is jellemzőek a piac elvárásait figyelembe vevő tantárgyak, mint a szakmai nyelvi fejlesztés tárgyai, illetve a Japán gazdasági intézmények és összehasonlító üzleti kultúra, Japán a mai világban – külpolitika és külkapcsolatok, vagy a Digitális média a nyelvfejlesztésben és a kutatásban tantárgyak.

A kiscsoportos, illetve egyénre szabott tutoriális kurzusok keretében az oktatókkal való napi kapcsolat révén hallgatóink személyre szabott segítséget kaphatnak szakmai előrehaladásukhoz.

A japanológia mesterszak célja olyan szakemberek képzése, akik magas szintű, továbbépíthető elméleti és gyakorlati szaktudással, korszerű általános műveltséggel, megfelelő informatikai ismeretekkel, ill. a kutatómunkához nélkülözhetetlen jártasságokkal rendelkeznek, és így jó eséllyel felvételizhetnek olyan posztgraduális programokra is, amelyeknek várhatóan Magyarországon és Japánban egyaránt növekszik a versenyképes jelöltek iránti igénye.

RÉSZKÉPZÉSEK JAPÁNBAN, ÖSZTÖNDÍJAK

Tanszékünk nagy hangsúlyt fektet a Japánban történő rész- illetve továbbképzési lehetőségek biztosítására. A Japán Oktatásügyi Minisztérium és a Japán Alapítvány ösztöndíjai révén, valamint az Oszaka Egyetem Idegennyelvi Karával, az Óita Egyetemmel és a Gunma Egyetemmel kötött tudományos és együttműködési csereprogram keretében hallgatóinknak lehetőségük van rá, hogy részképzésben vegyenek részt japán egyetemeken, illetve a mesterképzési szak elvégzése után japáni posztgraduális képzés keretében szerezzenek doktori fokozatot.

TOVÁBBLÉPÉS – DOKTORI KÉPZÉS

A mesterképzési szakaszban az elméleti alapok szélesítésével, a differenciált szakmai tudás elmélyítésével, különböző kutatási módszerek és iskolák, valamint a tudományág aktuális kérdéseinek megismerésével a doktori képzésbe továbblépni kívánó hallgatók képessé válnak arra, hogy céltudatosan képezzék magukat jövőbeli tudományos pályájuk irányában. Végzett hallgatóink a harmadik képzési szakaszban felvételt nyerhetnek a Magyarországon működő nyelvészeti és irodalmi doktori programok valamelyikébe, illetve pályázhatnak a japán egyetemek doktori képzésére.

HALLGATÓINK EREDMÉNYEI

A KRE BTK Japanológia Tanszékén tudományos diákkör működik, hallgatóink rendszeresen vesznek részt a tudományos diákköri munkában pályaművekkel, néhányan OTDK helyezéssel. A japanológia hazai és külföldi képviselőinek részvételével évenként megrendezett tematikus konferenciáinkon is lehetőséget biztosítunk kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak arra, hogy kutatási témájukról beszámoljanak.  A konferenciákhoz kapcsolódóan publikációs lehetőséget is kapnak.

A Tanszékünk hallgatói Közreműködnek online elérhető japán vonatkozású tartalmak fejlesztésében (http://japanfelderito.hu/); rendszeresen az első helyezettek között vannak a Magyarországi Japánnyelv-Oktatók Társasága, a Japán Alapítvány és a Japán Nagykövetség szervezésében megrendezett Japán Nyelvi Szónokversenyen; műfordításaikkal közreműködtek két japán népmese fordításkötet megjelenésében (Momotaró, a barackfiú, Alfabéta Kiadó, Budapest, 2001, A nyolcfejű sárkány, Alfabéta Kiadó, 2003).

ELHELYEZKEDÉSI LEHETŐSÉGEK

A Japán és Magyarország közötti együttműködés legkülönbözőbb területein, így a gazdaságban (működőtőke beruházások, kereskedelem, pénzügyek, technológiai fejlesztés, idegenforgalom), a kormányzati és a civil kapcsolatok építésében, a kulturális és a tudományos kutatási kooperációban növekvő igény jelentkezik olyan mesterszakos bölcsészdiplomával rendelkező szakemberekre, akik bölcsész végzettségüket önállóan (például az oktatásban, a kulturális cserében, tolmácsként-fordítóként, vagy a médiában), illetve más irányú (egyebek között társadalomtudományi, közgazdasági, műszaki, vagy média-szakértői) képesítéssel együtt hasznosíthatják.

A foglalkoztatási lehetőségek széles skálán mozognak: a nemzetközi kapcsolatok szakértőjeként, igazgatási vagy szakmai szervezetek külkapcsolati osztályain, a diplomáciában vagy a média-foglalkozásokban, idegenforgalmi, programszervezői munkakörökben lehet nagy számban elhelyezkedni. Szinte minden területen jelentős igény van – többnyire jó kereseti lehetőséget nyújtó – fordítói és tolmács feladatok ellátására, számos magyarországi japán vállalatnál nagyobb létszámú fordító- és tolmács-csoportok működnek.

NEMZETKÖZI JAPÁN NYELVI ALKALMASSÁGI VIZSGA

1997 óta tanszékünk a nemzetközi nyelvvizsga közép- és kelet-európai regionális központja. A Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga Japánon kívül a világ 30 országának 63 városában egy időben zajló hivatalos öt fokozatú nyelvvizsga, melyet a világ minden országában elismernek, s melynek első fokozata a japán egyetemeken egyetemi felvételre jogosít. A magyarországi Japán Nyelvi Alkalmassági Vizsga abból a szempontból is jelentős, hogy a magyarországi résztvevők mellett a környező országokban japánul tanulók részvételére is lehetőséget biztosít.

A JAPÁN KORMÁNY KULTURÁLIS TÁMOGATÁSA

2004-ben a Károli Gáspár Református Egyetem Japanológia Tanszéke nyerte el a Japán Kormány Kulturális Támogatását. A támogatásnak köszönhetően képzésünkben kiemelt helyet kap a multimédiás eszközökre épülő oktatás és kutatás. A Tanszék többek között egy multimédiás nyelvi laborral gazdagodott, lehetővé téve a magas színvonalú számítógépes segédletű japán szakos és japán nyelvi oktatást. A prezentáció az előadások és szemináriumok szerves részét képezi, emellett kísérleti programokat is indítunk, melyek során egyrészt hallgatóink közreműködésével megkezdtük az előadások és szemináriumok anyagának digitalizálását, hálózatba integrálását, másrészt hallgatóink valós idejű kapcsolatba léphetnek japán egyetemek oktatóival és hallgatóival. Hallgatóink részt vehetnek japanisztikai internetes tartalomkészítő projektekben, melyeknek célja az online elérhető japán vonatkozású tartalmak tantermi, közösségi felderítése, értékelése és megosztása (ld. http://japanfelderito.hu/).

ISMERKEDÉS A JAPÁN KULTÚRÁVAL

A japán kultúrával való közvetlen, élményszerű találkozást teszik lehetővé egyetemünk hallgatói számára a következő japán mesterek által vezetett foglalkozások:

OKTATÓINK

Tanszékünkön jelenleg tíz főállású és öt óraadó oktató tanít, kutatási területük lefedi a japanológia szinte valamennyi részterületét, széles tantárgyi választékot biztosítva hallgatóinknak. Kiemelt oktatási, kutatási témáink oktatóink szakterületének megfelelően: Japán modernkori története, magyar‒japán kapcsolattörténet, a mai japán társadalom, nyelvi tervezés Japánban, lexikográfia, japán‒angol irodalomtörténeti kapcsolatok, modern és klasszikus japán irodalom, haiku-költészet, japán oktatás- és neveléstörténet, fordítástudomány, multimédiapedagógia (kollaboratív tanulás), valamint oktatásmetodika (tanulói autonómia a japán nyelv oktatásában).

LEXIKOGRÁFIAI MŰHELY

A Japanológia Tanszéken 2000 januárja óta működik lexikográfiai műhely. Az Oszakai Idegennyelvi Egyetem Magyar Tanszékének és a Budapesti Gazdasági Főiskola keleti szakcsoportjának oktatóival együttműködésben itt készült el Nukazawa Kazuo, Japán korábbi nagykövete, a Japán Nagykövetség, a Japán Alapítvány és az Oktatási Minisztérium támogatásával az első korszerű 40.000 címszavas Japán-magyar szótár adatbázisa. Jelenleg a kézirat tördelése, nyomdai előkészítése folyik.

KONFERENCIÁINK

A KRE Japanológia Tanszéke 2005 óta évente rendez japanisztikai konferenciát hazai és külföldi japanológusok részvételével, melyen kiemelkedő teljesítményt nyújtó hallgatóinknak is lehetőségük van a bemutatkozásra.

Diszciplináris konferenciák a Japanológia Tanszék rendezésében:

  • “2005: Japán és az EU”. I. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2005. április 29.
  • “Japanisztika a bölcsészettudományban”. II. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2006. április 20.
  • “A japanisztika interdiszciplináris kutatóműhelyeiből” III. konferencia a KRE Japanológia  Tanszékén, 2007. november 26.
  • „Utánérzés a japán irodalomban” IV. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén 2008. november 7.
  • „A mai átalakuló Japán“ V. konferencia a KRE Japanológia Tanszékén, 2009. november 25.
  • „Japán, Kína, Korea: Kölcsönhatások – múlt, jelen, jövő” VI. Konferencia a Károli Egyetem  Japán tanszékén, 2011. április 27.

Japán nyelvoktatási konferenciák a Japanológia Tanszék szervezésében:

  • 14. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2001).
  • 18. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2005).
  • 20. Nemzetközi japán nyelv oktatási konferencia (International Conference on Japanese Language Teaching) (2007).

KIADVÁNYAINK

  • Nihongo soho (The Japan Foundation, 1981.) Japán nyelv alapfokon – nyelvtani magyarázatok (magyar kiadás) 1997
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 1. 2001.
  • Folia Japonica Budapestinensia No. 2. 2003.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2007.
  • Japanisztika konferenciák a Károli Gáspár Református Egyetemen. Budapest: Károli Gáspár Református Egyetem, konferenciakötet, 2009.
  • Ismerjük meg Japánt! Bevezetés a japanisztika alapjaiba, Eötvös Kiadó, 2009.
  • Somodi Júlia–Wakai Seiji szerk.: Minna no nihongo, nyelvtani magyarázatok, 2006.

http://lustajapantanar.dokkoisho.com/MinnanoNihongo1-25.pdf

http://lustajapantanar.dokkoisho.com/MinnanoNihongo26-50.pdf

ELÉRHETŐSÉGÜNK

Károli Gáspár Református Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Japanológia Tanszék

1088 Budapest, Reviczky u. 4. Tel: 318-5915, 483-2865, 483-2866 Fax: 483-2866,

e-mail: krebtjap kukac kre pont hu / krejapantanszek kukac gmail pont com

web: www.kre.hu / www.japantantanszek.hu

A JAPANOLÓGIA MESTERSZAKOS KÉPZÉS TANTERVE

nem kategorizált